Fakász Tibor: Esztergom 1956-os históriája

Tartalom - A FORRADALOM KITÖRÉSE ÉS GYŐZELME

DOROG ÉS VIDÉKE VENDÉGLÁTÓ VÁLLALAT A vállalat központja Esztergomban volt 1956-ban, ezért nevezték „esztergomi vendéglátó vállalatnak" is. A vállalat munkástanácsába tizenhat dolgozót választottak a különböző üzemegységekből. Közülük ismert: Korompai Mihály /1925/ főkönyvelő, aki az esztergomi városi Nemzeti Tanácsnak is tagja, valamint Alberti Sándor /1917/ étteremvezető. ESZTERGOM ÉS VIDÉKE IPARCIKK KISKERESKEDELMI VÁLLALAT A különböző üzemegységekből tizenhárom főt választottak a vállalati munkástanácsba. Közülük ismert: Meszes István /1901/ tisztviselő, Kuelozov Sándor /1922/ rakodómunkás, Bakos Gyula, akit a városi Nemzeti Tanácsba küldtek képviseletükben, Fazekas Mihály /1916/ kirakatrendező. ESZTERGOMI MÁV A Magyar Államvasutak esztergomi dolgozói október 28-án választottak munkástanácsot. A Pályafenntartási Főnökségen Belánszky László /1916/ számviteli vezetőt, a munkástanács elnökét delegálták a városi Nemzeti Tanácsba, az Állomásfőnökség pedig dr. Gábris Ödön /1914/ és Tóth Ferenc munkástanácstagokat küldte a városi Nemzeti Tanácsba. A MÁV Munkástanácsának alelnöke Szabó Mihály volt. A forradalom időszakában az általános sztrájk miatt megbénult a vasúti közlekedés is. A Munkástanács intézkedett időnként egy-egy fontos közszükségleti szállítmány (szén, élelmiszer) célba juttatásáról. ESZTERGOMI MÁVAUT Közismert, hogy a vállalat autóbuszai és gépkocsivezetői milyen fontos szerepet játszottak különösen október 26-án Esztergom és környéke forradalmának kitörésében, a forradalom kiterjedésében, illetve a buszközlekedés megszüntetésével az általános sztrájk sikerében. Egy adat szerint hattagú Munkástanácsot választottak, melynek BereznaiJános /1919/ gépkocsivezető volt az elnöke. 79