Fakász Tibor: Esztergom 1956-os históriája
Tartalom - A FORRADALOM KITÖRÉSE ÉS GYŐZELME
Mecséri ezredes 13 órakor géptávírón utasítást kapott a székesfehérvári 6. hadtest törzsfőnökétől, Kemendi Béla ezredestől, hogy meg kell választani a Katonai Forradalmi Tanácsokat, mivel a Honvédség a forradalom mellett áll, s nem harcolhat a nép ellen. 12 3 Mecséri ezredes és társai ekkor már ettől a felsőbb utasítástól függetlenül eldöntötték a nép, a forradalom mellé állást. A problémájuk inkább az volt, hogyan oldják meg a Budapesten tartózkodó Hadosztály és az Esztergomban lévő Helyőrség vonatkozásában a feladatot. Mecséri ezredes és törzstisztjei a holttestek kiszolgáltatásakor ellenük megnyilvánuló városi ellenszenv miatt úgy érezték, hogy nekik Esztergomban már nem terem babér, s nem is ajánlatos itt mutatkozniuk, de a bennük fölerősödött bűntudat miatt ők maguk sem akartak maradni. Úgy gondolták, hogy a fővárosban szétszórt hadosztályuk alakulataik rendbe szedésével még megmenthetik becsületüket. Bizonyos, hogy Mecséri ezredes bejelentkezett távbeszélőn a Honvédelmi Minisztériumba - még kora délután - , s erre válaszolta a főügyeletes tiszt, hogy menjenek Pestre. 12 4 Indulás előtt Mecséri ezredes Felczán alezredest bízta meg az esztergomi helyőrség és a helyőrség területén lévő katonai alakulatok parancsnoki teendőivel, valamint a helyőrség Katonai Eorradalmi Tanácsainak megválasztatásával. Felczánnak - akit barátjának tekintett - azt is elárulta, hogy „az átállás szándékával megy a fővárosba." 12 5 Magával vitte ezúttal is törzsfőnökét, Kiss Sándor őrnagyot, politikai helyettesét, Hurai Rudolf századost és törzstisztjeit. Velük ment a fővárosba Nagy Kálmán, a párt megyei első titkára is a Pártközpontba tájékozódni. 12 6 75
