Fakász Tibor: Esztergom 1956-os históriája
Tartalom - A FORRADALOM ELFOJTÁSA
rancsnokságra, s azóta se jelentkezett. Hát ők nem sétálnak be a szovjet kelepcébe! Szendi alezredes telefonált a Városházára, hgy a Nemzeti Tanács vezetői jöjjenek fel a Hadosztály-parancsnokságra. Bády István, Felczán alezredes és Szalay Ferenc mentek fel. Szendi alezredes behívatta a terembe a tiszteket, akik kijelentették a Nemzeti Tanács vezetőinek, hogy nem hajlandók elkísérni az ávósokat Tatára. 23 9 Bády István szerint az ávós tisztek már november 4-én elmehettek volna maguktól is. Ok felajánlották nekik ezt a lehetőséget, de azok nem hagyták el a biztonságot nyújtó laktanyát. (Nyilván féltek a néptől, a felkelőktől.) 24 0 Ebben a „nehéz helyzetben" Szalay Ferenc oldotta meg a problémát. A Szenditől kapott főhadnagyi egyenruhában egy katonai teherautón Tatára kísérte az emlékezete szerint tizenhat ávós tisztet. Mint elárulta, benne is ott bujkált útközben a félsz, s felhasználva a szovjet tisztek és a megérkező ávós tisztek boldog ölelkezését, szólt a mellette ülő sofőrnek, hogy gyorsan tűnjenek haza. 24 1 * Már említettük azt is, hogy az esztergomi rendfenntartást végző „helyőrségi karhatalmi század" honvédtisztjei kényszerhelyzetbe jutva végezték ezt a tevékenységet. A hatalomba beült Kádár-komány, az állam fizetett, hivatásos katonatisztjei voltak, akiknek teljesíteniük kellett feletteseik parancsait. Másrészt ők választották önként ezt a pályát, megkedvelték a katonatiszti foglalkozást, s nem szándékoztak a körülményes és hátrányos következményekkel járó leszereléssel egy bizonytalan civil életet kezdeni. S legfőképpen talán azért látták jónak nem ugrálni, inkább beleolvadni a szürke engedelmességbe, az új rendszer hűséges szolgálatába, mert így remélték megmenteni a saját bőrüket, kikerülni a felelősségre vonást forradalmi szereplésükért, az „árulásért". Számtalanszor eszükbejuthatott hadosztályparancsnokuk, a szovjet fogságba került Mecséri ezredes. így aztán november 19-én, amikor az esztergomi helyőrségbe megérkezett a Honvédelmi Minisztériumból Róka Mihály vezérőrnagy, s kiosztotta nekik a „Tiszti nyilatkozat" néven ismert nyomtatványokat, a tisztek többsége önként, latolgatás nélkül aláírta a „Kádár-kormánynak tett hűségnyilatkozatot". 24 2 Akik nem írták alá, „kérhették a leszerelésüket". A hatalom ismerte a tisztek szorult helyzetét, s biztos volt az eredményben. Kihasználva lehetőségét, aláíratta a tisztekkel a „karhatalmi szolgálat" kényszerű vállalását." Az esztergomi Hadosztály-parancsnokságon a hadosztály törzstisztje157
