Fakász Tibor: Esztergom 1956-os históriája
Tartalom - A FORRADALOM MÁSODIK SZAKASZA
November 10. - szombat A tatai szovjet parancsnok és a vele vonuló szovjet páncélosok, egyéb járművek a táti elágazásnál Esztergom felé vették az irányt. A dorogiak tényleg visszavonták csapataikat, lövegeiket, de nem ijedtükben, hanem Felczán és Szendi alezredes intézkedésére. A kisebb szovjet egységek egyegy tiszt vezetésével megszemlélték, ellenőrizték az esztergomi laktanyákat. A laktanyaőrség fegyvereinek kivételével összeszedték, tehergépkocsijaikra pakolták a talált fegyvert és lőszert - a honvéd helyőrség által lakosságtól begyűjtött fegyverekkel együtt. Magukkal vitték a még meglévő néhány löveg ütőszegét is, hogy nem lőhessenek azokkal rájuk. * Közben a szovjet parancsnok a hadosztály-parancsnokság épületében meggyőződött a Budapesten november 4-én lefegyverzett és szélnek eresztett esztergomi hadosztály siralmas állapotáról, és találkozott az odarendelt esztergomi és dorogi üzemi vezetőkkel, munkástanácselnökökkel. 20 5 A „tanácskozáson" a szovjet alezredes föltette a kérdést: „Mikor akarnak dolgozni?" „Miért nem dolgoznak?" A magyarok felváltva mondták válaszaikat, amelyek inkább követelések voltak. „Az oroszok hagyják el az országot!" „Tartsanak szabad választásokat!" A dorogi Takács György és Tasnádi István kiabáltak: „Nekünk nem kell a Kádár-kormány!" Az esztergomi Szalay Ferenc leintette őket, s higgadtan közölte: „A munkások azért nem dolgoznak, mert Nagy Imrét követelik vissza." A szovjet alezredes így szólt: „A munkások dolgoznának, de értesülésem szerint a Munkástanácsok nem engedik őket." Erre az volt a válasz: „A Munkástanácsokat a munkások választották szabadon és törvényesen, s a Munkástanácsok a dolgozók akaratát képviselik." „A dolgozók pedig addig sztrájkolnak, amíg követeléseiket nem teljesítik." Elhangzott az a vélemény, hogy az esztergomiak elkezdenék a munkát, de ezt a dorogi bányák sztrájkja megakadályozza. Erre Csanádi László, a szénbányák főmérnöke így reagált: „Ez nem igaz, a bányákban dolgoznak, mert most is ég a villany!" - s rámutatott a világító lámpára. A szovjet alezredes megjegyezte: „Tudomásom szerint az országban másutt, Győrött, Székesfehérvárt már dolgoznak." Szalay Ferenc válaszolt: „Arról nem vagyunk meggyőződve! Szeretnénk azt látni!" Erre a szovjet alezredes: „Én adok maguknak menetlevelet, írásos igazolványt. Menjenek el, nézzenek körül!" A tanácskozás véget ért, a szovjet parancsnok kézfogással búcsúzott mindenkitől. 20 6 128
