Fakász Tibor: Esztergom 1956-os históriája

Tartalom - A FORRADALOM ELŐZMÉNYEI

kat szolgáló, népelnyomó, feudális, sötét klerikális reakció ellen, amelynek fő képviselője az esztergomi érsek. A volt esztergomi érsek, SerédiJusztinián a háborús izgalmak közepet­te 1945. március 29-én elhunyt. Az utódjául kinevezett veszprémi püspök, MindszentyJózsef 1945. október 6-án érkezett új székvárosába, hogy elfoglal­ja hercegprímási székét. Nem véletlenül választotta őt a pápa. Mindszenty József a római ka­tolikus egyház apostoli küldetéstudattal, szervezőkészséggel és vezetői ké­pességgel megáldott, szorgalmas, tevékeny, rettenthetetlen bajnoka volt. A kilencszáz éves Szent István-i magyar királyság és keresztény társadalom eszményét tekintette vezérelvének. Vallotta, azt a beiktatásakor érvényes al­kotmányos törvényt, hogy az esztergomi hercegprímás nemcsak egyházfő, hanem a király (az államfő) után következő első közjogi méltóság, „az or­szág első zászlósura". Ezért beiktatása után a miniszterelnök üdvözlő táv­iratára küldött választáviratában erre utalt: „MELEG GRATULÁCIÓJÁT HÁLÁSAN KÖSZÖNÖM; AZ ORSZÁG ELSŐ KÖZJOGI MÉLTÓSÁGA HAZÁJA RENDELKEZÉSÉRE ÁLL." Rangjához méltó büszkeséggel és öntudattal közölte híveivel, a nyil­vánossággal eszményi céljait, egyházi törekvéseit: „Nem a gyűlöletet, hanem a szeretetet hirdetem. A gyűlölet lávája egy évtize­de elöntötte a világot, úgyhogy fuldoklunk benne ma is. Mi azonban Krisz­tus és az Egyház szeretet-tanát közvetítjük mindenkor, ma is." „A totális állam és a tömegesítés ellenében az Egyház az egyén, az ember, a család jogait hirdeti..." „Nem keresünk sem keleti, sem nyugati demokráciát, hanem Isten népének, családjának tömörülését, egységét. Az Egyházközség egyesít Krisztusban és titokzatos testében, az Egyházban." „Egyént, családot, nemzetet nem engedünk testünktől, leikünktől idegen gon­dolatokba beöltöztetni. Ragaszkodunk tépett hazánknak a múltból örökölt, a jövőben hűen őrzendő, kipróbált nagy történelmi alapjaihoz, s akár titok­ban, akár nyíltan, ápolni fogjuk fenntartó erőinket." „Az egyház kívánja és követeli minden keresztény hívőtől, hogy állampolgári jogait semmiféle megfélemlítéssel nem törődve, hite szerint gyakorolja... Csak így lehet elérni, hogy keresztény, azaz jó elvek érvényesüljenek a magyar köz­életben." Bátor, szókimondó programnyilatkozatai kiváltották a szovjet ha­talom s az általa irányított magyar politikai szféra amúgy is szándékolt támadását. Rajk László belügyminiszter rendőrsége „jól bevált szovjet mód­11

Next

/
Oldalképek
Tartalom