Fakász Tibor: Esztergom 1956-os históriája

Tartalom - A FORRADALOM KITÖRÉSE ÉS GYŐZELME

Bár Esztergom Város Nemzeti Tanácsának október 31-i jegyzőkönyve magáért beszél, s az előzmények ismeretében jól érthető, egy-két pontjához mégis fűzünk némi megvilágító kiegészítést: - A Fatömegcikk Vállalat Munkástanácsának 7. napirendi pontban említett „beadványa" egy öt pontból álló „Követelés" volt, amit Barátosi Lajos, a vállalat 61 éves faesztergályosa, Munkástanácsának tagja szerkesztett és terjesztett. Nem véletlen, hogy a tiszteletre méltó öregúr, volt honvéd ezredes különleges óhajaiból a Nemzeti Tanács csak kettőt fogadott el. 15

9 -A 8. pontban a Nemzeti Tanács bizalmat szavazott ismételten Felczán alezredes bajtársnak, mivel szükségét látták a vele és a honvédséggel való együttműködésnek. A Szerszámgépgyár munkástanács-küldötteinek ebben a „felvetésében" a város népének és munkástanácsainak hadsereggel (hadosztállyal) szembeni bizalmatlansága, rossz tapasztalatai jelentkeztek. Felczán Andor volt annyira intelligens és nagyvonalú, hogy ezt zokszó nélkül tudomásul vette, nem sértődött meg. Tudta, hogy a város bizalmát megérdemli, hiszen ő teremtette meg október 29-én az Esztergomi Nemzetőrséget, ami neki, mint helyőrségparancsnoknak csak egy részfeladata volt a Dorogi járás nemzetőrségeinek létrehozása közben. így továbbra is Esztergom Város Nemzeti Tanácsának elkötelezett, tevékeny tagja maradt, híven szolgálta a forradalmat. - A város Nemzeti Tanácsa a helyzetet átlátva, s hogy a szerszámgépgyári dolgozók kérésének is valamiképpen eleget tegyen, az ülés 18. pontjában az Esztergomi Városi Nemzetőrség irányítását és a rendőrkapitányi teendők ellátását teljes jogkörrel Zséger Lászlóra (a Szerszámgépgyár Munkástanácsának tagjára) bízta, aki - mint volt rendőrtiszt - képes ennek a teljesítésére. 16

0 - A jegyzőkönyv 13. pontjának 2. alpontja kíván még némi magyarázatot elnagyolt, homályos fogalmazása miatt: A Megyei Tanács küldöttei felszólalásukban két különböző elintéznivalóról beszéltek. Egyrészt „a forradalom ellenségeinek", vagyis a még mindig fegyverrel rendelkező AVH-s alkalmazottaknak, tiszteknek a „leszerelését", „őrizetbe vételét" tűzték ki a Nemzeti Tanács feladatául; másrészt a városi tanácsban, szakigazgatási szervekben még jelen lévő „megbízhatatlan elemek", fölösleges és nem kívánatos személyek „azonnali eltávolítását" rendelték el a Nemzeti Tanácsnak. Példának említették, hogy a megyei tanácsnál 17 tagot távolítottak el. Ez utóbbi különben a Munkástanácsoknak is feladata a munkahelyeken. Nyilván ezt is megemlítette a megyei tanács meg nem nevezett szószólója. Az esztergomi munkahelyeken a Munkástanácsok megszüntették a fölösleges munkaköröket, s elbocsátották a dolgozók által nem kívánt, megbízhatatlan személyeket. (Erről már szót ejtettünk könyvünk „Munkástanácsok" című fejezetében.) Ezen túlmenően a munkástanács-küldöttek a Városházán is szorgal101