Etter Jenő: Az esztergomi Széchenyi Kaszinó száz esztendeje

Tartalom - Háborús és forradalmi évek

193 még rövid időre sem jöhetett át Esztergomba. Reusz Férenc háznagyra hárult tehát a feladat, hogy amit lehet, visszaszerezzen a kaszinó vagyonából. Az ő éberségének és fáradságot nem * kimélő utánjárásának lehet köszönni azt, hogy megállapította, hová került a kaszinó drága színházi ruha felszerelése, továbbá berendezési tárgyainak jórésze. Ezeket ugyanis, mint említettük, az akkor itt működő Soproni Vörös Színház vette birtokba. Innen aztán már könnyebb volt a kaszinó ingóságait visszaszerezni. A kaszinóban viszont sok idegen tárgy is volt, főleg a Kereskedő Ifjak Önképzőköréé, mely egylet a kommün alatt az előbb említett szakszervezetbe olvadt és így ingóságai, köztük könytára és az egyleti zászlója is ide kerültek. Ezeknek az ingóságoknak a kiválogatása is nagy munkát és gondot jelentett. Ilyen körülmények között jön össze 1919 augusztusában a kaszinó választmánya, hogy a reorganizáció nagy munkáját megbeszélje és megkezdje. Brenner Sándor a Párkányi Takarékpénztár menekült főkönyvelője, kit a választmány a kommün után tartott első ülésében, 1919. augusztus 8-án 17