Etter Jenő: Az esztergomi Széchenyi Kaszinó száz esztendeje

Tartalom - Az aranykor

114főbb számai voltak Trautwein Gyulának zongorajátéka (Liszt Ferenc Propheta változatait adta elő), dr. Alföldy Dezső kir. aljárásbiró szavalata Reviczky Erzsike zongorakisérete mellett (Váradynak „Szegény asszony meséje" cimű melodrámáját adták elő), majd a kaszinói férfikar énekelt Taky Gyula vezetésével (az énekesek Payer János, Székely Henrik, dr. Major Ödön, Math Gyula, Kollár Károly, Dobó Jenő és Nagy Antal voltak) végül Burián Böske egy monolog kíséretében bemutatta „a mai táncokat,"

8

3 Valószínűnek kell tehát tartanunk, hogy a politikai élet válsága és a kaszinói életnek az ezzel karöltve járó hanyatlása váltották ki az akkor már mindinkább betegeskedni kyzdő Földváryból azt az elhatározást, hogy lemond a kaszinói elnökségről és a kaszinó vezetését új kezekre bízza. Az 1904. dec. 26-iki közgyűlésen hajtja végre ezt az elhatározását. Búcsúbeszédében még egyszer rámutat e

3 A kaszinói élet hanyatlását mutatja, hogy ezen a mulatságon „a hatalmas tömeg táncerő (az egész tisztikar ott volt) majdnem teljesen kárba veszett, mert a táncosnők nem éppen nagy számmal vonultak fel." (Eszt. Lapok 1904. ápr. 7.)