Edvil Illés Gyula: Az Esztergomi Főszékesegyház
28 zíció e hibáját még csak növeli, hogy a relief, de különösen annak alsó része, a gyér világítású kápolna sötét fülkéjében alig válik láthatóvá. A főszékesegyház legrégibb emléke, a garamszentbenedeki apátsági templomból származó úrkoporsó, jelenleg szintén a Szent István-kápolna fölszereléséhez tartozik. A XV. század második felében készült, kerekeken járó faalkotmánvt gótikus építészeti faragványok és figurális ábrázolások díszítik: a tizenkét apostol, Krisztus a pokol tornácában Ádámmal és Fvával, alvó s álmukból fölriadó római katonák és Szűz Mária — asszonyok kíséretében - az üres sírnál. Sajnos nem az eredeti állapotában maradt ránk, mert Simor prímás udvari építésze Lippert tervei alapján restauráltatta, s polikrómiáját is megújíttatta. Az úrkoporsó, melyet a garamszentbenedeki sajátos, helyi jellegű nagyheti szertartásokon használtak, nemcsak a XV. századbeli hazai fafaragás liturgikus régészete, hanem a középkori magyar plasztika szempontjából is jelentős alkotás. Fönnmaradt még ebből a korból egy faszobor, melyet ugyanezeken az érdekes húsvéti szertartásokon alkalmaztak; ez a föltámadt Üdvözítő alakját ábrázolja s két karja mozgatható. 10 7 A templom valamennyi falfestménye Morált műve. A négy csegelyen, hatszögű keretekben, a négy nyugati egyházatya: Szent Gergely, Jeromos, Ágoston és Ambrus alakját festette meg. A szentély mennyezetképének tárgya a Szentháromság, angyalok karától övezve. A kereszthajó két szárának keleti és nyugati falán egy-egy freskón Krisztus és Szent István király életéből vett jeleneteket ábrázolt. Az oltárképek közül mindössze három olajfestmény. A főoltárkép, melv Mária mennybemenetelét ábrázolja, s Tiziano híres Assuntájának változata; továbbá az északi s a déli kereszthajó középső oltárképei: Szent István fölajánlja a koronát Szűz Máriának és Krisztus halála a keresztfán. Mind a három Grigoletti műve. 10 8 Amint e fölsorolásból is kitűnik, a templom belső szobrászi és festői dísze nem egy kor stílusakaratának szülötte. A klasszicizmustól kezdve a romantikán keresztül a századvégi naturalizmusig, többféle irányt képviselnek e műalkotások, melyek közül azonban egy sem közelíti meg a főszékesegyház architektonikus fölépítésének nagyvonalúságát. * Az épület külső megjelenésében tökéletesen megfelel a klasszicizmus követelményeinek. Világos szerkezeti fölépítés, a falmezőket tagoló vízszintes és függőleges elemek összhangja, az utóbbival párosuló, nyugodt ritmusú vonalvezetés
