Dobay Pál: Az ember múltbeli tevékenysége a Pilisben

f - 7 A nomád életvitelű, helyhez nem kötött, pásztorkodő-vadászó hunok tár^ri emlékeit még nem ismerjük vidékünkről. A részben velük ide érkezett gótok szórványos sírjai azonban fel-felbukkannak a római települések közvetlen közelében. A harmadik "átutazó" nép - hiszen a történelemből ismert népvándorlás korá

t éljük - a keleti germán néptörzshöz tartozó longo bárdok ezen a tájon. Itt tartózkodásukról mindössze egy nagy temető tanúskodik Szentendrén /a pomázi bekötőút kezdeténél/. A longo bárdoknak egyszerűen nem volt idejük tovább alakitani a Pilis térségein, mivel tőlük 567-ben az avarok vették át Pannóniát és ezzel együtt Pilisünket is. Kezük nyoma szintén nemigen maradt rajta a tájon, hiszen ők sem tanyát verő, gyökeret eresztő nép volt. Tiegs zállták a még mindig jó állapotban lévő római utakat és vámot szedtek az erre járó kereskedőktől. Csupán temetőik bizonyitják hajdani itt-létülcet /Pannónia telep, Szentendrei Dunapart és Barackos ut, Visegrád, Pilismarót Öregek dülő és Basaharc/. Az avar birodalmat Nagy Károly hadai semmisitették meg a VIII. század végén. E kor - karoling kor - szintén csaknem jeltelen a tájon, mivel rövidesen a szl.ávok következnek. Róluk - az irott történelem lapjain kivül - a nagy szánban megmaradt falunevek is tanúskodnak. Csak egyetlen jellemző példa err

z:/ßuCCUUU. lopocj, /Viszsij gorád, jelentése: felsőbb vár/ - Visegrád. Honfoglaló őseink 895-97. között fokozatosan vették birtokukba az Alföldet. 900-ban foglalják el a Dunántúlt: részben az itáliai kalandozásból visszatért sereg, részben a Dunán átkelő seregek. Leverik a területre szintén számitó morvákat, és kezdettől fogva együtt élnek az itt talált avarokkal, szlávokkal és morvákkal /E legutóbbiak régi magyar neve: maró t, marótok/. Kezdetben Székesfehérvár volt a fejedelmi székhely, de a kalandozások kudarcai után az Árpádoknak uj, megfelelőbb "fővárost" kellett keresniük megalapítandó uj államuk számára. Géza fejedelem - I. vagy Szent István királyunk édesapja - 970. után átteszi székhelyét Esztergomba. Az esztergomi Várhegy ui. jól védhető; gazdaságilag is, katonailag is, kereskedelmileg is fontos úthálózat mentén ill. csomópontjában fekszik. Legelső Európa szerte ismert és elismert, mai napig számontartott - királyunk kisebb legendájából - a Legenda minorból - tudjuk, hogy ő már Eszter-