Dobay Pál: Az ember múltbeli tevékenysége a Pilisben

<3 ' . * -2 fe £ pObM PHL V V ' \ • ^ t I \ r 2 004 IíLIIQL. 2009 DEC 0 1. VÁROS köN/VTÁR ÉSZí^GOvi AZ EMBER MÚLTBELI TEVÉKENYSÉGE A PILISBE N . Történelem előtti idők Pilisünk már az őskőkor legelejétől "lakott" terület. Nemcsak a tölgy, a bükk, a cser, a vaddisznó, a barázdált csenkesz stb. hanem az ember is "őshonos" e tájon, A hegység barlangjai és sziklapárkányai kezdettől fogva "ké­nyelmes" lakást biztosítottak a lassan két lábra álló, gondol­kodni és összefüggéseket keresni kezdő őseinknek. A csohánkai Mackó barlangban öt kulturréteget tártak fel a régészek. Ezek közül a legalsó - tehát,a legrégibb - arra enged következtetni, hogy ez a hely a kb. ie. 500.000 évvel ezelőtt megjelent.vértesszöllősi előember téli szállása lehetett. Hasonló leletanyag került elő Tokodon is. E legrégibb pilisi "lakos" összeszedte a körülötte termő gombákat és gyümölcsöket, ehető gyökereket kapart ki egyszerű kőásójával, csigát és madártojást gyűjtött, hogy táplálékát biztositsa. Nem volt még művészete, nem,irt, nem olvasott, nem volt törvénykönyve és közigazgatása. Egyetlen szabályt ismert csupán: "Élni kell valahogy!" - és ezt be is tartotta keményen. Talán évszázezredek is elteltek, amig lassan-lassan ügyesedve­okosodva elfogta a környezetében élő kisebb állatokat, kikap­ta a patakokbap uszó halat, kődobással "lelőtte" a futó vadat, repüfő madarat. Ahogy ügyesedett, bátorsága és önbizalma is nőtt. Verembe csalta, szakadékba kergette a nála nagyobb testű négylábúakat, ahol kövekkel elpusztitva ezeket, húshoz, csonthoz és állatbőrhöz jutott. Ismét időtlen idők múltak el, amig egyszerű lándzsájával, szigonyával, baltájával, majd Íjával tudatosan becserkészte és elejtette a körülötte élő állatokat. így tápláléka és ru­házata változatosabbá, megélhetése biztositottabbá vált. Ezt bizonyltja a Pilisszántói kőfülke lelet­anyaga, ahol mintegy i.e. 58.000 évvel ezelőtti tarándszarvas-

Next

/
Oldalképek
Tartalom