Dobay Pál: Régi erdei mesterségek a Pilisben

A török uralom másfél évszázada alatt vadonná változott a kolostor és környéke. Igy találtál« azt a Buda felszabadulása (1686) után az egykori kolostoraik felkeresésére kiküldött rendtagok. A rend nagy lendülettel látott hozzá az újratelepítéshez. Valamennyi középkori kolostor felújítására azonban nem került sor, mivel időközben meg­változott a rend munkaterülete is: a remeteéletet a lelkipásztorko­dás és - elsőnek Pápán - az ifjúság nevelése váltotta fel. A távoli, magányos völgyek helyett inkább a városokban volt szükség szerze­tesekre. Az egyik ilyen új település volt a pesti rendház, amely a XVIII. század legelején rohamos fejlődésnek indult. Ennek az első perjele ­Horváth Bernát - 1689-ben szerezte vissza Pilismarótot (ez a közép­kor végén a visegrádi pálos zárda birtoka volt) és vele együtt a haj­dani pilisszentléleki kolostor birtokát is. Egyelőre nemigen vették hasznát ennek a távoli, nehezen járható erdőségnek. Bakay Imre prior azonban Pesten új templomot és kolos­tort - ma: az Egyetemi templom és papi szeminárium - kezdett épí­teni. E nagy vállalkozáshoz természetesen sok pénz kellett. Igy került sor a pilisszentléleki völgy hasznosítására 1703-ban, amikor Bakay prior üvegkészítő mestert telepített ide, aki az erdő fáját hasz­nálva a kemence fűtésére, jövedelmezővé tette a birtokot. Az üveggyár­tás alapanyaga, a kvarchomok (Si0 2) a közeli Csipke-völgyben és Len­cse-hegy lábánál ma is megtalálható, ám kitermelése már nem gaz­daságos. András mester - akit mestersége után Hutás Andrásnak ne­vez a fennmaradt 3 szerződés - évi 110 rajnai forint bérleti díj fizeté­sére és 5 rajnai forint értékű üvegáru szolgáltatására kötelezte magát (1 akó = kb. 50 liter bor ára 4-6 forint; 4 ökör 90 forint; 4 ló 84 forint volt abban az időben). Helyszűke miatt csak az első szerződés magyar nyelvű szövegét közöljük az alábbiakban: 1703. május 13-án kezdődik Andrásnak a szentléleki erdőségben lakó üveggyártó mesterünknek, bérleti éve. Evi bér fejében 110, azaz egy­száztíz rajnai forintot tartozik fizetni nekünk. Ezen felül üveget is tar­tozik adni a rendház szükségletére 5 forint érték erejéig. Ennek az összegnek fejében engedélyt adtunk nékik, hogy kaszálják a szent­léleki rétet ezen a nyáron, ők viszont kötelesek őrizni az erdőt és távol tartani a behatoló szomszédokat. Ha pedig rajta érik őket, hogy másoknak fát adnak el, vagy szabad bejárást engednek nékik és nem állják útjukat, esetenként negyven forint bírsággal bűnhődhetnek. Kelt Maróton, a fenti évben és napon. — Bakay Imre testvér (Magyar Országos Levéltár - Kamarai Levéltár - Acta Paulinorum (B. 498) ­Conventus Pestiensis - fasc. 5. (SZÁZADOK 1974. 215. o.) Hutás András mesternek feltehetően a szerződés megkötése előtt is már e helyen kellett tartózkodnia, hiszen előzetesen meg kellett ismer-

Next

/
Oldalképek
Tartalom