Dobay Pál: Az Esztergomi erdészet története
/török uralom másfél évszázada alatt vadonná változott a kolostor és környéke* így találták ezt a Buda felszabadulása /1686/ után az egykori kolostoraik felkeresésére kiküldött rendtagok« Felújítására azonban nem került aor, mivel időközben megváltozott a rend munkát őrülete« A távoli, magányos völgyek helyett inkább a városokban volt szükség szerzetesekre, akik a lelkipáoz torkodáeon kivül tanítással,áaoveléssel és különféle népjóléti intézmények fenntartásával /kérház, aggok háza, szegényházi lelencház, nyomorékotthon/ foglalkoztak« Az egyik ilyen új település volt a pesti rendház, amely a 18, században - Pesttel párhuzamosan - rohamos fejlődésnek indult« Ennek első perjele Horváth Bernát - 1689-ben szerezte meg Pilismarótot /ez o középkor végén a visegrádi pálos zárda birtoka volt/ és vele együtt a hajdani szentlélek! kolostor birtokát is« Egyenlőre nemigyöa vették hasznát ennek a távoli, nehezen járható erdőségnek* Bakay Imre prior azonban Pesten új templomot ős kolostort - a mai egyetemi templomot és központi szemináriumot - kezdett építeni* E nagy vállalkozáshoz sok pénz kellett* így került sor a szentlélek! völgy hasznosítására 1703-ban, amikor Bakay prior üveges mestert telepített ide, aki az erdő fáját koraenoe fűtésére felhasználva jövedelmezővé tetto a szóban lévő területet« András mester - akit mestersége után Hutás Andrásnak neveztek - évi 110 rajnai forint bér fizetésére és 5 forint értékű üvegáru szol gáltatásra kötelezte magát /I aké ® kb, 50 liter bor ára 4-6 forinti 4 ökör 90 fárintt 4 ló 84 forint volt abban az időben/* Ő volt a ezentlélcki völgy első lakója a középkor éta és műhelyéről Hutának kezték nevezni a helyet* A nép ajkán még ma is Hutg a község neve« Lassanként újabb és újabb telepesok kerültök András mester és utódai mellé« Három évtizednyi fennállás után megszűnt az üveghuta, de akkorra már megszületett a ma is élő község* Az 1740« évi szerződésben már 16 cealádfő vállalta el Horváth György pesti priorral szemben ae úrbéri szolgáltatásokat* A szerződés kötő családok legtöbbjének a neve mind a mai napig él utódaikban« II« József uralkodása idején /1780-1792/ - a pálos rend feloszlatása során - a pilisszentlélek! erdő is a Magyar Vallás- és Közalapítvány tulajdonába jutott*
