Dévényi Iván: Esztergom és környéke irodalma, zenéje és alkotóművészete
1906-ban Berlinben öngyilkosságot követett el, 1899-ben született Észt.rgomban sokgyermekes dolgozó paraszt család gyermekeként Vörös Béla szobrász nüvész, aki 35-év Óta Franciaországban ól. «^ öVét m ^ h párizsi kiállitás látógetó közönsége jól- ismeri* Stróbl olajos ós Vedres Márk növendéke vo^t. a 2Q-as eVek közepén kivándorolt, mint hogy a Horthy Rendszer légkörében nen érezte jól magát. A modern szobrászati-törekvéshez; kapcsolódik vörös Béla müveiről külföldön több kritika tanulmány irődott* "Deportált asszonyok" c. szobra, a szomorú- emlékű 1944_es náci megszállást idézi fel.- i?ajz-sorozatot kószitett a háború borzalmairól és a béke áldásairól; Esztergom festőművésze volt a néhány éve elhunyt Baj or Á g o vs t o n." Olajképein,kvureljein és biztos'technikai tudására valló rézkarcain Esztergom öreg házait, műemlékeit, z eg-zugos utcácskáit, ... várromokat,, a Kis-Duna purtot,Bottyán János egykori kuruc generális lábas-házát, a Bzent-Tamáa hegy festői sikátorait örökitette meg..-Babitsról több hűséges portrét Részitett. az 1944-H5-ÖS ostrom idején Esztergomba rejtőzködött C s o rb a Géza Kossuth dijas szobrász művész,• a Kerepesi uti "dy sir emlék alkotója, és/Nemrégiben Budapesten feállitott nagy Ady szobor mestere. felszabadulás utáni években néhány nyáron a városban dolgozott Feranczy Béni Kossuth díj aß féőtŐmüVós^ tanítványaival együtt;--Bokáig volt esztergomi lakóé Mv. rttíá István Munkácsy mihálydijas szobrász művészünk. ozázadunk magyar pikturá jáníik egyik vezető Mesteren V a s z a r y János /1867-1939/ festette ifjú korában uz oflitergomi belvárosi oltárképet. Ugyanő lefestette rokonát szary iíolozs esztergomi ériaek'et. JÍ rü az esztergomi Keresz-«tény Muzeum gyűjteményében van. Gyermekkorában sokut tartózkodott esztergomi és nyergesujfalusi rokonainál,
