Deák Antal András: A Duna fölfedezése
Tartalom - III.A DANUBIUS PANNONICO-MYSICUS, 1726
A DUNA FÖLFEDEZÉSE Első bányászati tematikus atlaszaink A bányákban található kövek és ércekről szóló leírását egy áttekintő ásvány-térképpel kezdi. Észak- és Dél-Magyarország, valamint Erdély bányáit, melyekből a folyók hordalékot szállítanak a Dunába, jelöli be rajta. Azok a hegyek, melyekben bánya van, erősebb satírozásukkal és az oldalukba rajzolt kis fekvő téglalapú nyílással tűnnek ki. A mellettük elhelyezett jellel pedig közli, hogy arany, ezüst, réz, vas, só, higany, ólom, stb. bányáról van-e szó. Ezt követi egy, az előzőhöz hasonló méretű, annak függelékéül szánt térkép, mely Észak-Magyarország bányáit - a helyek egymástól való reális távolságait elhanyagolva -, nagyobb léptékben tünteti fel. A bányákon át egyenes szakaszokat húz, hogy általuk megjelölhesse, hogy az egyes bányákban mely égtáj irányában futnak a fém telérek vonalai. Az óramutató járásával ellentétes irányban számozva 24 egyenessel pedig a térkép egész mezejét felosztotta, hogy a fenti egyenes szakaszoknak ezekhez való hajlásából az említett irányokat azonnal ki-ki láthassa. A fémbánya térképe. Ezen címszó alatt három híresen szép és szemléletes bánya-rajzot találunk. Általuk megmutatja, miként fúródnak a bányák és aknáik a Föld gyomrába, és hogyan dolgoznak a mélyben az emberek. A híres felső-magyarországi selmeci ércbánya térképet 289 követő leírásból kiderül, hogy Marsiglit lenyűgözte - meggyőződése szerint - Európa leghíresebb bányájának látványa. A rajzon bemutatja mindazon munkálatokat, amelyeket 1695-ben a hegy gyomrában a telér követése közben végeztek. Az érc és a meddő kiásása, elszállítása és felszínre hozása, valamint a nagy mennyiségű víznek az eltávolítása szemmel láthatóan ámulatba ejtette. Leírása személyes élményekből táplálkozik: A hegy felszínét Selmec városa foglalja el, és azoknak az aknáknak a sokasága, melyeket fa ácsolatokkal fedtek le a mesteremberek. Lent a mélyben a munkások az ércet bőr zsákokba rakják, amelyeket emberek vagy lovak hajtotta kerekek segítségével húznak a felszínre. A bánya vezetőinek a legnagyobb gondot a víz okozta. A vizek miatt kénytelenek voltak nagyon sokat fordítani gépekre, lovakra, mert csak nagy áldozatok árán tudtak megszabadulni tőlük. Éjjel-nappal szivattyúzzák a vizet — olvashatjuk ugyanitt —, amivel ha felhagynának, lehetetlenné válna a kitermelés. Az első lépés a vizek összegyűjtése. Csatornákon tavacskákba vezetik, ahonnét igyekeznek újabb csatornákon a hegyen kívülre juttatni. Ha azonban a felszín ezt nem teszi lehetővé, kerekekkel hajtott szivattyúkkal kiemelik. 1695-ben, amikor ezt a szóban forgó rajzot készítették, a legmélyebb pont, ahonnét a vizet szivattyúzták, 110 öl volt. Természetesen nem hiányoznak a leleményes és okoskodó gépészek sem — írja nem kevés malíciával —, akik azon fáradoznak, hogy - idézem -, nevetséges szerkezeteikkel az embereket és a lovakat helyettesítsék. Ügyeskedéseiket - spekulációikat - Marsigli érezhetően kétkedve nézte. Jobban bízott az ebben a bányában jól bevált csigacsavar-szerkezetű vízemelő gépekben. Pedig éppen ezek a leleményes mérnökök nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a selmeci bánya világhírnévre tett szert. 29 0 A képen pontozott vonalakkal berajzolt tárnák a fém teléreket követve a valóságnak megfelelően futnak egymással szinte párhuzamosan. A Herrengrund feliratú bánya ábrázolásán jól láthatók azok a mechanikus szerkezetek, amelyek segítségével a függőaknákon át az ércet felszínre hozták. Egyben az ércet rejtő hegy keresztmetszetét, a fém teléreket, tárnákat, a munkásokat, földalatti kis patakokat, azok vizét összegyűjtő medencéket, és a vizet a hegyből kivezető csatornát mutatja. A harmadik, a Selmeci bányák feliratú képen a rézbánya létesítményei - köztük két vízemelő szerkezet - láthatók. 29 0 Mikoviny Sámuel elmés vízemelő szerkezeteire gondolunk, valamint később a gőzgép korai alkalmazására a bányában. 69
