Deák Antal András: A Duna fölfedezése

Tartalom - II. DANUBIUS A MEGVALÓSULÁS ÚTJÁN

A DUNA FÖLFEDEZÉSE Egy másik rajz Vinkovci falut és környékén két sáncot ábrázol. 19 6 Vinkocinál megjegyzi, hogy római sánc veszi körül. Az árokba a vizet a Herbenica csatornán át vezették, melyet a Vuka folyóból ágaztattak ki. Mindkét sánc profilját lerajzolta, a léptéket lépésben adta meg. Vannak Müllertől a helyszínen készített rajzok is, melyeknél a kövek magasságát, szélességét és mélységét németül jegyezte fel. 19 7 Ugyanitt az 56. oldalon római sáncot rajzolt le, melyet ma Nadranynak hívnak — mondja -, és a Marostól arra merőlegesen másfél órányira, Szegedtől nyolc, és Betska — Pécska - nevű falutól délre két és félórányira található. A bal felső sarokba a sánc profilját mintázta. Az itt felsoroltakon kívül számos más ábra is található Müllertől, különösen pedig azok a helyszínrajzok és ábrák emelendők itt ki, amelyek a Római emlékek kötetét díszítik. A Marsigli Archívumban csaknem száz ilyen rajz található. 19 8 Az ábrák végső megfor­málásában és elrendezésében Müllernek oroszlánrész jutott. Számos az olyan rajz is, melyre utólagosan ragasztott cédulára Müller a végső feliratokat írta. 199 Müller Marsigli szolgálatában végzett munkásságának harmadik időszaka 1702­1704 közé tehető. Ez idő tájt már Nürnbergben találjuk őt: Miután Eimmart úr házában kiválasztottam magamnak a helyet, ahol tanulmányaimat és munkámat kényelmesen végezhettem, első dolgom az volt, hogy mielőbb elkészüljön egy minta a Duna szekció-térképei közül, melyről aztán Méltóságtok véleményt mondhat. Kettő már kész is van, csupán Fleischmann úrnak kell a neveket rávésnie - írja az örökösödési háborúban a franciák ellen harcoló Marsiglinak. Itt és ez idő tájt készítette el Müller a mű díszévé vált szép Duna-térképeit. Azok a kézirati példányok, melyek alapján a metszeteket rajzolták, egy kötetbe fogva maradtak ránk. A használat kissé megviselte őket, de így is gyönyörűek. 200 Ugyancsak külön kötetbe gyűjtve őrzik a római régiségek színezett ábráit is. 201 A háborús körülmények miatt azonban kommunikációs nehézségekkel küzdöttek. Ugyanakkor az elkallódástól is joggal féltették munkájukat a nürnbergiek. Marsigli ennek ellenére feltétlen látni akarta a Duna­szelvényrajzokat, ezért megkérte őket, hogy küldjenek belőlük mutatványpéldányt. Müller két-két lapot küldött, és feszülten várta patrónusa véleményét. Az elküldött lapokat aszerint választotta ki, hogy minél több jellegzetességet tartalmazzanak: Ezeket úgyszólván a többiek közül emeltem ki, mivel rajtuk valamennyi olyan jelenség, ami a többin is előfordul, megtalálható, tudniillik, a hegyek­ből, erdőkből, mocsarakból, partokból - mind a homokos, mind pedig a sziklás partokból ­valami fellelhető rajtuk; egyben jól mutatják azt is, hogy Eimmart úr rézmetsző művészetére milyen feladatok várnak — írja. 20 2 Egy hónap­pal később még mindig az ábrázolásmód keresése van előtérben. A Száva mentén a határvonalat nem a folyó közepén, hanem a partján húzta meg. Ezt sok latolgatás után, és mások véleményét is kikérve tette. Ő a folyót egy oszthatatlan egységnek tekinti, amelyben semmi sincs, ami kizárólag csak a császáré vagy csak a török szultáné lenne. A folyó ketté osztása a békeszerződés szellemének is ellentmond. Azt sem teheti meg, hogy Marsigli kívánságának meg­felelően a határvonalat csak a végén rajzolja be, mivel a hegyek fekete vonalaira, ha utólag viszi rá a színt, az átüt rajta és elcsúfitja a térképet 20 3 Ujabb hónap elteltével kiderült, hogy Marsigli tetszését sem a megküldött budai 19 6 BUB Mss di Marsigli Vol. 6. p. 52. 19 7 BUB Mss di Marsigli Vol. 6. p. 78. verzója. 19 8 BUB Mss di Marsigli Vol. 6. Főként a pp. 54, 55, 59. 19 9 BUB Mss di Marsigli Vol. 6. Főként a pp. 61-86. 20 0 BUB Mss di Marsigli Vol. 31. A 18 szekciót követően 14 Hold-ábrázolást, a vízrajzi térképet, a Duna medrét alkotó talajféleségek, partok, valamint a 38-46. táblaképek nyomatait találjuk. 20 1 BUB Mss di Marsigli Vol. 32. J. C. Müller keze-munkája. 20 2 BUB Mss di Marsigli Vol. 82. pp. 279-280, 103. levél Müller Marsiglihoz, Nürnberg, 1702 szeptember 18. 20 3 BUB Mss di Marsigli Vol. 80. B. pp. 112-115. Nürnberg, 1702. október 11. (Kifejezi még afölötti örömét, hogy a bolognai asztronómiai ügyek jól alakulnak, és az eszme, mely tegnap fogant, mára csodálatosan naggyá bontakozott.) 47

Next

/
Oldalképek
Tartalom