Deák Antal András: A Duna fölfedezése
Tartalom - I. A DANUBIUSHOZ VEZETŐ ÚTON
A DUNA FÖLFEDEZÉSE jelentés mellékleteként, milyen nevű futár, mely napon vitte a császárhoz. Ezeket a Marsigli jelentéseit illusztráló, megértésüket segítő és a véglegesített határszakaszt dokumentáló térképeket alább mutatjuk be, az esetenként terjedelmes latin nyelvű felirataik fordítása a lábjegyzetben olvasható. 1. Az erdélyi határszakasz térképe 64 Az erdélyi hegyvidék felmérését Marsigli honfitársára, Viscontira bízta, aki Marsigli többszöri sürgetésére el is végeztette azt. A Viscontitól kapott anyag alapján Müller megrajzolta a terület földrajzi térképét, mely Erdélyt a Temesi bánságtól elválasztó határvonalat mutatta, amelyet aztán Marsigli jelentésével Bécsbe küldtek. A határvonalat pirossal húzta meg. Mellette látható egy piros szaggatott vonal is. Ez a Cornu Ruski hegy — Ruszka havasok — csúcsától a többi hegy csúcsán át fut és a törökök által óhajtott határvonalat jelzi, akik megpróbálták a békeszerződés alapelvét - uti possidetis, ita possidentis 6^ — saját szájuk íze szerint értelmezni, Marsigli azonban hajthatatlan maradt. A térkép szabatos dokumentumnak készült. Feltüntették rajta a „humka"-nak is mondott határjeleket, melyeket földből és kőből emeltek, valamint olyan pontokat, amelyeken hasznosnak látszott katonai falvakat (támaszpontokat) felállítani; gyalogos vándoroknak szolgáló ösvényeket, amelyeken lóval átjutni bajos; a Maros folyón építendő új híd helyét; három halmot, melyeket a részleges megegyezés után állítottak, és amilyeneket a Prisbul, Branul, Murarul hegyeken kell még pótlólag emelni. A térkép a Bistra folyó közelében a hegytetőn egy őrtornyot is ábrázol, melyből jó látási viszonyok mellett egészen Karánsebesig el lehet látni. Feljegyezték azt is, hogy a Maros bal partjával párhuzamosan egy elhagyott medret találtak. 6 6 A lap alján Marsigli aláírásával erősítette meg, hogy a határokat a valóságnak megfelelően ábrázolták. 2. Szalánkementől az Una folyó torkolatáig 67 Az erdélyi határszakasz térképe a határvonalat csak a Maros folyó tiszai torkolatáig mutatja. Innen egészen a Dunába való betorkollásáig a Tisza képezte a határt. A Bécsben nyilvántartott határtérképek között erről a szakaszról nem találtam térképet, Bolognában viszont igen. 6 8 A csaknem három és fél méter hosszú rajzon 1-96-ig számozva fokokat — esetenként szláv nyelven áraknak vagy latinul rupturának nevezve őket —, patakokat, mocsarakat és néhány helységet jelölnek a folyó partján: Krivi fok, Beke fok, Supin fok, Mathias bara, Tatalia ruptura, Tzurofok vei ruptura. 6 9 Ezen a szakaszon a Maros torkolatában és Szeged alatt a Tiszán, Péterváradnál a Dunán, ugyancsak a Dunán a Kerka folyónál és a Száván is két helyen megmérték a folyók szélességét, mélységét és sebességét, illetve az aldunai zúgóknál még vízszintesést is. 70 A bizottságok elérvén a Tisza torkolatát, átkeltek a Dunán, és átellenben, Szalánkemennél letáboroztak. A természet szinte kínálta, hogy Belgrád irányába haladjanak tovább a Duna mentén, és majd csak miután a Száva torkolatát elérték, forduljanak nyugatnak. Igen ám, de Belgrád a törökök számára nagyon fontos erőd volt, ezért a határvonallal tisztes távolságot kellett tartani tőle. Keresztülszelték hát a Szerémséget és Rumen, ill. Metrovi irányában érték el a Szávát. Közben - Marsigli jelentése szerint 7 1 208 határ-halmot építettek. A Száva mentén 6 4 Bécs, ÖStA KA Kartensammlung. B IX. C 743. Mérete: 74 x 237 cm. - A Bolognában őrzött impurumon olvasható német nyelvű Müller-i megjegyzés szerint a IV. Relatio mellékleteként került Bécsbe. Két másolati példány készült róla, az egyiket 1700. december 14-én futár vitte Bécsbe, a másikat december 23-án Rabutin de Bussy generálisnak, Erdély katonai parancsnokának küldték. További megjegyzés egy utasítást tartalmaz: A Vaskaput nagyobb léptékben kell megrajzolni. - BUB Mss di Marsigli, Vol. 49. p. 40. 6 5 A terület korábbi státuszán nem változtattak: ahogy korábban birtokoltátok, úgy birtokoljátok továbbra is. 6 6 BUB Mss di Marsigli Vol. 6. 6 7 B IX C 831 u.o.; 48 x 234 cm. Impuruma: BUB Mss di Marsigli Vol. 49. p. 5. Müller feljegyzése: Simonetti az V. Relatio mellékleteként 1699. június 12-én vitte Bécsbe. 6 8 BUB Mss di Marsigli, Vol. 38. p. 30. 59 x 340 cm. 6 0 A megnevezés elárulja, milyen értelemben használta Marsigli és Müller a fok szót. (A „ruptura" törést, megszakadást jelent; rupti aggeres = elszakadt töltések, gátak). 7 0 BUB Mss di Marsigli, Vol. 46. p. 14. A mérések elvégzésének idejére vonatkozó adatunk nincs. 7 1 BUB Mss di Marsigli, Vol. 69. pp. 37 -46. 25
