Deák Antal András: A Duna fölfedezése
Tartalom - III.A DANUBIUS PANNONICO-MYSICUS, 1726
A DUNA FÖLFEDEZÉSE tanúsítja ezt. Benne ugyanis - a Danubiusban látható elrendezésben és az ott található feliratokkal -, Hold-ábrázolások is megtalálhatók. 27 2 Müller azonban nem az egész Hold képét adta vissza, hanem csak az észlelés szempontjából fontos sávot. Ily módon rekonstruálható az az egész folyamat, ahogyan a könyv gondosan kidolgozott Hold-ábrái előbb Müller, majd Clara keze alatt formát kaptak: Clara a Marsigli által elfogadott Plenilunium-ot, azaz teleholdat prototípusként kezelte, amelyen csak abban a sávban és csak annyi változtatást eszközölt, ahol és amennyit Müller rajzai megköveteltek. A Hold-fázisok egyébként azért nyertek ekkora jelentőséget a könyvben, mert ekkor még úgy gondolták a csillagászok, hogy azok pontos megfigyelése lehetővé teszi a földrajzi hosszúság meghatározását. Korrekt eredményhez azonban csak akkor jutottak, ha nagyon pontos órájuk volt, az árnyékok belépésének pillanatát helyesen ítélték meg —, ami alapvetően erősen függött az észlelő személyének gondosságától -, de kellett hozzá az is, hogy egymástól különböző helyen, egy időben végezzék az észlelést. Viszonylag nagy tévedési lehetőség rejlett a módszerben. A hibákat elfogadható mértékűre csökkenteni csak számos gondos méréssel lehetett. Pontatlansága és bonyolultsága miatt ezt a módszert később el is vetették. 27 3 Talán ezért is akarta Marsigli elsüllyeszteni, és megsemmisíteni őket. 27 4 Sajnos a rostálásnak valami fontos dolog mégis áldozatul esett. Magyarországon ő végeztetett a világon először módszeres szárazföldi mágneses deklinációt (elhajlást) vizsgáló méréseket. Ezeket a megfigyeléseket az tette szükségessé, hogy a mágnestű északi pólusa nem mutat pontosan a Föld csillagászati északi sarkai felé, hanem a felszín különböző pontjain más és más mértékben elhajlik attól: Európában, Afrikában és az Atlanti óceánon nyugati irányba. Az elhajlás mértékének ismerete különösen a hajósok számára volt rendkívül fontos. Ezért Halley, angol csillagász egy, a tengerre vonatkozó mágneses elhajlásokat feltüntető térképet szerkesztett. Ő azokat a pontokat, melyeknek mágneses deklinációja egy és ugyanaz volt, ívelt vonalakkal kötötte össze. Ezeket előbb Halley-féle vonalaknak, később pedig izogonáknak nevezték el. Egy magyar kutató hívta fel először a figyelmet arra a meglepő tényre, hogy Halley kizárólag tengeri izogon vonalakat feltüntető térképén egyetlen egy szárazföldi található, éspedig az Egerre, Szolnokra, Szegedre, Titelre vonatkozó adatokkal. 27 5 Feltételezése szerint Halley Marsigli Prodromusának 1700-ban megjelent kiadásában találkozott velük, ahol a magyarországi mágneses mérési adatokat Marsigli még leközölte. Az a kérdés azonban, hogy miként jutott Marsigli a mérési adatok birtokába, nyitott maradt. Választ Müller fent említett észlelési naplója adta meg. Ebben az állócsillagok helyzetét és a Holdmegfigyelések eredményét feltüntető lapok között egy fél oldalas ceruzával írt táblázatos feljegyzést találtam, rajta a mágneses elhajlás mért értékei. Eszerint Müller Bécsben, Budán, Baján és a Dráva torkolatánál a négy égtáj felé kihelyezett négy iránytűvel, míg Szegeden, a Titel melletti katonai táborban, Szolnokon és Egerben két iránytűvel végzett méréseket. A mérések időpontja és helye egybeesnek az általa végzett csillagászati helymeghatározások időpontjával és helyével. 27 6 A vízrajzi rész A vízrajzi részt a részletekben, folyónevekben gazdag, Dunánk Bécstől a Fekete-tengerig terjedő szakaszának vízrendszerét ábrázoló, az első tematikus vízrajzi térképünk, a Mappa 27 2 BUB Mss di Marsigli, Vol. 100, Pars I. pp. 1-47. A kéziratban Müller helységekre lebontva írja le észlelésének történetét, de megtalálhatjuk benne észleléseit táblázatba rendezve és a Hold-ábrázolásokat is időrendben, amitől a könyvben eltértek, és a Birodalom fővárosában, Bécsben — időrendben a legkésőbb - végzett észlelésekkel kezdték. 27 3 Bartha Lajos: Egy elfelejtett holdtérkép. Meteor Bd. 23. No. 4. 1996. 27 4 DPM Tom. I. Pars II. Bevezető. 27 5 Bartha Lajos: A mágneses deklináció korai adatai a Kárpát-medencében - Early Data on the Magnetic Variation in the Carpathian-Basin. Technikatörténeti Szemle, XVI. Köt. 1986-87. Bp. 1988. pp. 97, 101, 103. 27 6 BUB Mss di Marsigli, Vol. 100. Pars I. p. 12. 62
