Deák Antal András: A Duna fölfedezése
Tartalom - II. DANUBIUS A MEGVALÓSULÁS ÚTJÁN
A DUNA FÖLFEDEZÉSE francia tiszttel és hadmérnökkel Magyarországra szerették volna küldeni a közben Bécs ellen szabadságharcát vívó II. Rákóczi Ferenc 22 6 megsegítésére. A császár-párti Marsiglinak természetesen nem tetszett az ötlet, hogy a rebellisek oldalán harcoljon, és veszélyesnek is találta. Az ajánlatot elutasította, és visszatért Svájcba. Luzernba szeptember táján érkezett meg. 22 7 Nem találta azonban helyét a hegyek zárt világában, és Cassini javaslatára Franciaország pezsgő szellemi életű városában, Montpellier-ben szeretett volna letelepedni. Torcy francia külügyi államtitkár 22 8 az útlevél mellé XIV. Lajos azon óhaját mellékelte, hogy ejtse útba Párizst. így októberben újra átkelt a Szent Gotthárd hágón. Ezzel lezárult életének svájci fejezete. 1706 január-februárját Párizs ban töltötte. A király kegyesen fogadta ugyan, de azon reményétől, hogy az Itáliában vagy Spanyolországban állomásozó francia hadseregben megfelelő beosztásban alkalmazzák, végképp el kellett búcsúznia, ezért eredeti elképzelésének megfelelően Montpellier-ben telepedett le. Történt ez akkor, amikor XIV. Lajos a város újonnan alakuló akadémiájának a királyi címet adományozta (1706). A Tudós Társaság az orvosi egyeteméről, botanikus kertjéről, hidrográfiai katedrájáról is híres helység hagyományaihoz igazodva a természettudományok művelését tűzte ki célul. A tudósok között Marsigli ismét magára talált, és kisiklott katonai karrierjét feledve a tudományokban keresett vigasztalást. Ő lett az akadémia első levelező tagja. A Társaság számára összeállította a tenger körüli kutatásainak eredményét, 22 9 és nagy érdeme, hogy miként Londonban, itt is sürgette: levelezés útján is adjanak hírt tudományos eredményeikről a külföldi kutatóknak, sőt tőlük is igyekezzenek minél több információt begyűjteni. Rendkívül fontosnak tartotta, hogy elért eredményeikről, felfedezéseikről tájékoztassák egymást a tudósok. Ugyanígy nagy jelentőséget tulajdonított a publikációknak is. Az élő kapcsolattartást még azoknak az országoknak a tudósaival is szorgalmazta, melyekkel Franciaország éppen háborúban állt! Azért, hogy a Tudós Társaságot ez irányú törekvéseiben segítse, ő, a világlátott tudós, összeállította azoknak az európai tudósoknak a jegyzékétadatait, akikkel véleménye szerint fel kellene venni a kapcsolatot. Köztük nyolc orvost és anatómust, öt matematikust, négy fizikust, három asztronómust, három botanikust és a tudós tanárok közül szintén hármat említ, különböző európai országokból. Munkásságának elismeréséül a Montpellier-i Akadémia 23 0 rendes tagjává választotta. 1708 januárjában a svájci Scheuchzernak, mintegy hosszú hallgatásának indoklására azt írta, hogy sokat utazott és időközben megírta a tenger fizikájáról szóló művét, melyben elsőként bizonyította, hogy a korallok a tenger élőlényei és nem kőzetek. A mű 1725-ben Histoire Physique de la Mer 23 1 címmel látott napvilágot, melyet nem régiben angol fordításával ismét kiadtak. 232 1708 tavaszán meghívták a pápai hadseregbe, ahol a Habsburg csapatok esetleges támadására számítva javaslatot kellett kidolgoznia 22 6 II. Rákóczi Ferenc (1676, Borsi, - 1735, Rodostó) I. Rákóczi Ferenc választott erdélyi fejedelem és Zrínyi Ilona fia. Munkács 1688. évi kapitulációja után elszakították anyjától, és Csehországban a jezsuiták nevelték. Nagykorúsítása után visszatért Magyarországra. A rendi jogok biztosítása érdekében 1700 őszén kapcsolatot keresett XIV. Lajossal, de akcióját leleplezték, és bebörtönözték. Hamarosan megszökött, és Lengyelországba menekült. 1703 nyarán a kibontakozó szabadságharc élére állt. A Habsburg hatalom ellen vívott háborút 1711 tavaszán kompromisszumos békeegyezménnyel zárták le. A megegyezést Rákóczi és több társa nem fogadta el, s előbb Franciaországban, majd Törökországban élt száműzetésben. 22 7 J. Stoye i. m. p. 262. 22 8 Torcy, Jean Baptiste Colbert márki (1665-1746) 1699-1715-ig francia külügyi államtitkár. 22 9 1711 -ben a tengerről írt művének rövidebb változata jelent meg olasz nyelven: Breve ristretto delsaggio fisico intorno alia storia del mare. - A tenger törénetéröl szóló értekezés rövid foglalata.; A. Poletti, Venezia, 1711. p. 72. Az 1725-ben egy amszterdami könyvkereskedő társaság által kiadott francia nyelvű változat (Histoire physique de la mer) ennek bővített változata. 23 0 A Montpellier-i Akadémiára vonatkozó adatok J. Carpine-Lancra és A. McConnell: Le comte L. F. Marsigli et la societé royale des scienses de Montpellier c. tanulmányából származnak. 23 1 Amszterdamban jelent meg 1725-ben Herman Moerhaave latin és francia nyelvű előszavával. 23 2 A könyv hasonmása 1999-ben jelent meg Anita McConnell értékes bevezetőjével angol és francia nyelven: Luigi Ferdinando Marsigli: Histoire physique de la mer, a cura di Giortio Dragoni; Bologna, 1999. 52
