Deák Antal András: A Duna fölfedezése

Tartalom - II. DANUBIUS A MEGVALÓSULÁS ÚTJÁN

A DUNA FÖLFEDEZÉSE elmozdul, miközben a sebességtől függően a kisebb vagy nagyobb AB szöget képezi, melyet egy AEF kvadránson lehet leolvasni. Marsigli a Tiszán, a Dunán, a Dráván és a Száván mért vízsebességet. A kapott értékeket a mérés helyeinek megnevezésével megtaláljuk a Duna-monográfia VI. kötetében. Művészi ábrázolással a Guglielmini-féle vízsebességmérő kvadráns rajza a könyvben díszítő rajzként többször is szerepel. 19. kép — Marsigli korában a csónak végébe szerelhető kvadránssal mérték a folyóvíz sebességét Cassinho\, a híres csillagásztól, hosszú levelekben a csillagászati helymeghatározás fortélyairól kapott távoktatást.

13

9 Nem véletlen, hogy atyai jó barátjának mondott mesteréről, aki őt fiaként szerette, hálásan emlékezik meg a Duna-monográfiában.

140 Bár lehet, hogy költői túlzás is volt Marsigli eme vallomásában, tény azonban, hogy kéziratai között vagy félszáz oldalnyi levelet őriznek tőle, amelyekben egytől egyig a tudomány van a középpontban. Ilyen az is, amelyben Cassini elmondja, hogy a Királyi Akadémián előadta elméletét a Jupiter holdjainak a mozgásáról és ismertette azon csillagászati helymeghatározáson alapuló módszerét, mellyel a nagyobb területek távolságait is meg lehet határozni. A földi mérések — mondja —, legyenek azok mégoly gondosak is, a mérési hibákat halmozzák, és a szárazföldi vagy tengeri utazások alkalmával mért távolságok tévedéseket rejthetnek. Ezzel a földrajzi hosszúságmérések fontosságát hangsúlyozza. Az Olaszországban újabban kiadott geográfiai térképek - mondja -, azért sokkal jobbak, mint a náluk jóval híresebb és elterjedt más geográfiai térképek, mert ezek a földrajzi hosszúságokban kevésbé tévednek. A földrajzi helymeghatározáshoz azonban jó távcső kell, hogy a Jupiter holdjainak fogyatkozásait meg lehessen figyelni, és pontos óra, amely a másodperceket is mutatja. Jó volna, ha a világ asztronómusai, akik ilyen észleléseket végeznek, mind hasonló műszerekkel lennének ellátva.

14

1 Ezt követően vette fel Marsigli sürgősen a kapcsolatot a nürnbergi rézmetsző, csillagász és csillagászati műszertervező Georg Christoph EimmartvA)

A

2 és arra kérte, hogy tervezzen számára egy olyan műszert, amely alkalmas a csillagok egymástól való távolságának mérésére és ugyanakkor hordozható is. 1696 májusában Eimmart már arról értesíti, hogy gondolatban megalkotta a kívánt szextánst, rajzát is elkészítette. Tárgyalt a műszer készítőjével is. Körülbelül 60 tallérba fog kerülni. Ez csak látszatra sok, mivel a mesternek két hónapi munkájába kerül. A levélből az is kiderül, hogy Marsiglinak volt már ezt megelőzően is valamilyen műszere, Bécsben végzett is földrajzi hosszúságméréseket, amelyekről várja a nürnbergi mester véleményét.

14

3 Ezen túlmenően Eimmarttól egy jó távcsövet is kér, olyat, mint Cassinié. Kívánsága teljesítése elől azonban Eimmart kitért. Úgy vélte, hogy azt Olaszországban kell megrendelni, mert ez idő tájt ott készítik a legkiválóbb lencséket. A Danubius Pannonico-Mysicus előkészítő munkálataiban az olasz mesterek közül a legjelentősebb megbízást a bolognai Francesco D. Maria Francia kapta.

14

4 Levelében Eimmart és Müller is megemlíti, hogy az Ásványok kötetét Itáliában vésték. A mester 13

9 BUB Mss di Marsigli, Vol. I. és Vol. II. Eruditorum epistolae ad Marsilium. 14

0 Danubius Pannonico-Mysicus Tom. I. Pars II. Bevezető 14

1 BUB Mss di Marsigli. Domenico Cassini levele Marsiglihoz Vol. 79. pp 71-72. Bologna, 1695. november 20. 14

2 Georg Christoph Eimmart (1638-1705). Rézmetsző, matematikus, csillagász és ügyes kezű műszerkészítő volt. Nürnbergben obszervatóriumot rendezett be, melyet utóbb a város polgárainak ajándékozott. 14

3 BUB Mss di Marsigli. G. C. Eimmart levele Marsiglihoz, Nürnberg, 1696. május 25. (latin) Vol. 79. p.78. 14

4 Francia Francesco D. Maria (Bologna, 1657. október 17 - 1735. január 31.) Rézmetsző, dolgozott G. M. Mitelivel és I.odovico Mattiolival. Könyvillusztrátor, sok címlapot rajzolt. Bologna, Bibi. Univ. A.V.Tab. III. E.I.2. Tom I-III. Az egyes metszetek nem szoros kronológiai rendben vannak beragasztva, így Marsigli könyve számára készült képei is elszórtan találhatók. 1. kötetben római pénzek; iniciálék; ásványok. 40