Deák Antal András: A Duna fölfedezése

Tartalom - LUIGI FERDINANDO MARSIGLI: A DUNA MAGYARORSZÁGI ÉS SZERBIAI SZAKASZA

A DUNA MAGYARORSZÁGI ÉS SZERBIAI SZAKASZA A DUNA MEDRE A folyók medre, melyek nemcsak határok közé szorított zárt utak, amiket hosszúságban és szélességben nagyságának megfelelően nyit magának a víz, sokkal inkább - úgy gondolom -, a vénákhoz hasonlítható, melyek mintegy csatornák az emberi testben, szintén arra szolgálnak, hogy a vér folyékony tömegét sok-sok erecskében tovaszállítsák, aminek ugyanazzal a szükségszerűséggel, mint a víznek a földön, szét kell áradnia a testben. Több anatómiai boncolást végeztek a vénákon, melyek során tisztán kirajzolódott azok finom struktúrája, és formája, s bár bonyolultságában nem vetekedhet vele a Duna vízrendszere, nagysága miatt mégis Európa fő ütőereinek egyikét látjuk benne. Hogy pedig a vizek tömegét, vagyis ama folyékony elemét, mely a vénáknak csatornáiban áramló eleven vérhez hasonlítható, külön is láthassuk, és hogy egészen áttekinthessük, miként veszti el a víz tiszta szubsztanciáját, s megy át végül különböző részecskék egységes keverékévé; magát az érrendszert, vagyis a Duna medrének érrendszerét kell közelebbről megvizsgálni. 405