Deák Antal András: A Duna fölfedezése

Tartalom - LUIGI FERDINANDO MARSIGLI: A DUNA MAGYARORSZÁGI ÉS SZERBIAI SZAKASZA

A DUNA MAGYARORSZÁGI ÉS SZERBIAI SZAKASZA ELŐSZÓ AZ ELSŐ KÖNYV HARMADIK RÉSZÉHEZ Ebben a részben főként vizeire vonatkozóan kell megvizsgálnunk a Dunát, ezért a vízrajz címet adtuk neki. Itt ugyanis a Dunába ömlő vizeket tárgyaljuk és elemezzük. Am, amint azt már kezdetben is jeleztük, nem az egész Dunát vesszük szemügyre, hanem csak azt a szakaszt tervezzük leírni, mely Kahlenberg és a Jantra folyó közé esik. Ezért itt hozzuk a vízrajzi térképet és az áttekintő táblázatot, melyeken az általunk vizsgált szakasz közvetlenül vagy közvetve a Dunába ömlő folyóit és patakjait tüntetjük fel. Közben a Duna medrének szerkezetéről, és partjairól, ahol azt arra érdemesnek tartottuk, ugyancsak szólunk. A Duna medrét különböző szélességű keresztszelvények segítségével mutatjuk be azokat a helyeket választva ki, amelyeknél a hadműveletek közben nemegyszer hidat vertünk. A folyó szélességén és mélységén kívül különösen azoknak a partoknak a vizsgálatát tartottuk fontosnak, melyek részben hegyesek, részben csak magasabb fekvésűek, vagy mocsarasak, és amelyik helyen ez a sajátosság jelentkezett, ott elvégeztük a méréseket, megrajzoltuk a keresztszelvényt, és ezeket a - Dunáról, Tiszáról, Száváról, Marosról és a Dunába torkolló más folyókról készült — metszetrajzokat egy táblázatban közöljük. Mivel pedig szükséges volt folyónkkal kapcsolatban még néhány egyéb dolgot is megemlíteni, így ezeket ugyancsak ehhez a részhez csatoltuk. 399