Deák Antal András: A Duna fölfedezése
Tartalom - I. A DANUBIUSHOZ VEZETŐ ÚTON
A DUNA FÖLFEDEZÉSE Amíg a szövetséges csapatok a Duna túloldalán, Párkány térségében Érsekújvár visszafoglalására gyülekeztek, hadmérnöki missziója keretében megvizsgálta még a közeli Visegrád várát is, majd Esztergomnál átkelt a folyón és csatlakozott az Érsekújvárt körülzáró sereghez. Az ostrom hírére - miként erre számítani lehetett -, a budai törökök megindultak Esztergom ellen. Ekkor Sobieski 3 3 csak az ostromzár fenntartásához szükséges erőket hagyva hátra, Komáromnál átkelt a Dunán, és a szorongatott Esztergom segítségére sietett. A csatáról és a hadmozdulatokról Coronelli 3 4 napra lebontva egy térképen számolt be. 3 5 Marsigli az átkeléseknél a hídverést, az ostromnál sáncok építését irányította. A Nyitra folyó partján homokzsákokból ágyúállást építtetett, majd három éjszaka másfélezer emberrel földsáncot emeltetett az ostrom előkészítéséhez. A rohamnál az elsők között tört a várba, amikor is egy kőszilánk arcát megroncsolta, és ő eszméletét vesztve a várárokba zuhant. Bécsben, majd Sopronban ápolták. Ekkor ismerkedhetett meg Sámuel Rohrfrey-jel, aki a magyar történelmet illetően egyik informátora lett. 3 6 A lábadozás hónapjai alatt volt ideje a küszöbön álló nagy vállalkozásnak, Budavár bevételének a tervével foglalkozni. Tavasszal már kiforrott ostromtervvel állt Lotharingiai Károly elé. A Buda visszafoglalására vonuló sereghez csatlakozva Komárom, Esztergom, Visegrád, Szentendre vonalon utazott. Az útjai során szenvedélyesen térképező és jegyzetelő Marsiglinak módjában volt meggyőződni arról, hogy a Duna nem úgy szeli át az országot, miként azt a korábban kiadott térképek mutatták, hanem Esztergom után röviddel határozott É-D irányt vesz fel. 3 7 Buda ostrománál az aknák építését irányította. Ismét megsebesült — egy kartács a bal karját találta el. A győzelem után Rabatta generális magához hivatta, és köszönetet mondott hasznos mérnöki szolgálataiért. Ő ezt az alkalmat arra használta fel, hogy engedélyt kérjen a vár bejárására. Tudós kíváncsisága hajtotta. Rajzolt, jegyzetelt és mentette az égő romok közül az értékes régi könyveket. A vár jelesebb épületeinek a helyét - többi között a híres budai fürdőkét is, amelyek rajzát Danubiusában közli -, helyszínrajzon rögzítette. Ezzel lezárult Marsiglinak a Buda feletti Duna-szakaszhoz kötődő kalandjainak sora. Addigi életét tekintve igaznak látszik az, amit a Duna-monográfia előzetesének bevezetőjében, a Royal Societynak szánva önmaga jellemzésére mondott: miles sum, azaz katona vagyok. Akik ezt olvasták, tudták, hogy Marsiglinak ez az önjellemzése nem teljes. Nem akármilyen katona volt ő, hanem miles eruditus, azaz tudós katona. A háború hátra lévő 15-16 évében - a határkijelölést is ide számítva — ezt a megtisztelő jelzőt tökéletesen kiérdemelte. Buda felszabadultával a háború színtere áttevődött a déli országrészre és az Erdélyi fejedelemségre. Marsigli katonakarrierjét és a háborús eseményeket ezen a területen az eddiginél még vázlatosabban követjük. 38 1687-ben Lotharingiai Károly seregével Eszék irányába vonult. A Buda visszafoglalására indult török sereggel Nagyharsánynál ütköztek meg. A véres csatában a keresztény seregek szétszórták, és mocsárba szorították a törököket. Ezzel megnyílt az út Erdély felé. Marsigli Bajánál - a Mohácsi szigetet használva fel -, hidat veretett a Dunán. Innen Szeged irányába indultak, de az áradó Tisza által 3 3 Sobieski János (1624 -1696). Előbb hadvezér, 1667-től a lengyel haderő fővezére, 1674-től lengyel király. 1683-ban seregével döntő mértékben járult hozzá Bécs felmentéséhez, párkányi győzelmével (1683. október 12.) pedig a törökellenes felszabadító háború megindulásához. 3 4 Coronelli, Vincenzo Maria (1650 - 1718), olasz történész, geográfus, kartográfus, metsző, matematikus, a minorita rend magyarországi tartományfőnöke, majd a rend generálisa. 1680-ban megalapította az első földrajzi társaságot (Academia Cosmografica Degli Argonauti). Több mint 500 térképet szerkesztett és metszett. 3 3 "A császári hadsereg hadmozdulatai és táborai az 1695. évi hadjárat kezdetétől az esztergomi csatáig, és Érsekújvár elfoglalásáig, ahol látható a hadsereg összevonása és útja onnét, hogy megkezdje Érsekújvár ostromát, amelyet megszakítottak, hogy a törököktó'l ostromlott Esztergomot felmentsék. " 3 6 Gyulafehérváron élő tudós, lásd: 131. lábjegyzet. 3 7 A bolognai Duna-térképek és térkép-vázlatok ezt a feltételezést támasztják alá. 3 8 A további háborús események leírását és Marsigli viselt dolgait részletesebben Gróf László: Marsigli gróf élete II. Cartographica Hungarica 3. 1993. május, pp. 25-29. VÁROSI KÖNYVTÁR ESZTERGOM 1 7 | ,iH00Q6
