Csoóri Sándor: Esztergomi töredék

Tartalom - ELŐZMÉNYEK, PÁRHUZAMOK (1924-1990)

Az Esztergomi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának Esztergom [Budapest, 1979] Tisztelt Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága! Évek óta keresek magamnak olyan - munkára alkalmas - zugot az országban, amely még hamisítatlan természeti környezetben húzódik meg: hamisítatlan fák, füvek, dombok között, a hétvégi Magyarország zsúfolt és szedett-vedett díszeitől távol. Esztergomi barátaim leleménye és figyelmessége segített abban, hogy a városhoz tartozó, döbönkúti dűlőben rátalálhassak egy ilyen nagytávlatú, de mégis bensőséges helyre. Az ő bátorításukra fordulok most Önökhöz azzal a kéréssel, hogy a 0719/32 helyrajzi szám alatt fekvő földingatlanból juttassanak nekem tartós használatra, meghatározott bérleti díj ellenében, 300-400 négyszögölnyi területet. Egy ideiglenesen fölállított faházban az írói munkámhoz szükséges nyugalmat s csöndet szeretném végre megteremteni, amelyre a közügyekkel s más lim-lom ügyekkel terhes budapesti életformám már-már alkalmatlanná vált. Eddig megjelent tizenöt könyvem s az a hat játékfilm - köztük a Cannes-i nagydíjjal kitüntetett Tízezer nap, továbbá a Földobott kő, a Hószakadás vagy a Nyolcvan huszár- talán elegendő fedezete lehetne jövőbeli reményeimnek és záloga annak a gondolatnak is, hogy eddigi esztergomi vonzalmaimat igazi viszonnyá alakíthassam át és mint a város Szaturnusz-gyűrűjén mozgó író, a helyi szellemi életbe is belekapcsolódhassak. Szerencsés esetben az én Esztergomhoz való kötődésemnek még személyemen túli hozama is lehetne, mivel a mai magyar írói, képzőművészeti és filmes műhelyek néhány kiemelkedő képviselője munkatársam, illetve a barátom - Sára Sándortól Szervátiusz Tiborig, Szécsi Margittól Kósa Ferencig, hogy csak a legközelibbeket említsem. Szállási László, Szállási Árpád vagy Végvári János talán árnyaltabb és gazdagabb csoportképet tudna körémrajzolni azokról az alkotó emberekről, akikkel egy vonzáskörben élek. VAROSI KÖNYVTÁR Esztergom 17