Cseszka Éva: Esztergom 1956
Tartalom - Jaj a legyőzötteknek!
Kádár-kormány mindent megtett, hogy ezt megakadályozza, politikáját a megelőzés és előzetes elrettentés jellemezte. A „nevezetes napok" előtt (március 15., április 4., május 1., október 23., november 7.) tömegesen hurcolták el a rendszerre nézve „veszélyes" embereket. Az utcák ilyenkor kihaltak voltak, csak a karhatalmiak masíroztak. Esztergomban Rosta József tanárt például 1957. március 15-e előtt letartóztatták, és egy hétig fogva tartották, mivel 1956-ban az esztergomi pedagógusok forradalmi gyűlésén felszólalt. Ezt követően a nemzeti ünnepek előtt rendszeresen néhány napra lecsukták. 42 3 Belánszky László ezzel kapcsolatban hozzátette, hogy (mivel valószínűleg őt is elvitték volna) ő inkább a kórházba vonult betegségére hivatkozva. 42 4 Még többen lehettek azok, akiket forradalmi cselekmények, illetve magatartásuk miatt, de ítélet nélkül hosszabb-rövidebb ideig közbiztonsági őrizetben tartottak, és nem lehet megbecsülni azok számát sem, akiket a megtorlás civil útjával büntettek azért, mert az részt vett a forradalom eseményeiben és nem volt hajlandó a forradalom eltiprása után nyilvános önkritikát gyakorolni. A hatalom azonban nem érte be ennyivel. A hátrányos helyzet a családjukat is sújtotta. Sok gyermek csak azért nem járhatott egyetemre (esetleg középiskolába sem), mert szülei valamely módon részt vettek a forradalomban, vagy egyszerűen azért kerültek hátrányba, mert vallásosak voltak (és ez Esztergomban nem volt ritka eset). 42 3 Bányai Mátyás: i. m. 145. 42 4 Belánszky László szóbeli közlése. 142
