Cseszka Éva: Esztergom 1956
Tartalom - Jaj a legyőzötteknek!
volt. Kettőjük története ettől kezdve valamilyen szinten össze is forrt. Amikor Mecséri a Kilián laktanyába ment, Maiéter kijelentette, ő a független Magyarországért harcol, és Nagy Imre mellett áll, ennek hatására Mecséri is átállt a forradalom oldalára. 40 0 Esztergomban pedig röpcédulát adott ki, miszerint amennyiben a szovjet csapatok nem hagyják el a fővárost október 31-én 6 óráig, úgy velük szemben felveszik a harcot. Október 30-án Budapestet körzetekre osztották, Mecsérit pedig kinevezték a budai körzet parancsnokává. November l-jén Mecséri Maiéter Pál honvédelmi minisztertől azt a feladatot kapta, hogy Budapest külső peremén szervezze meg az utak biztosítását, ütegeivel vonuljon fel, és a forgalom lassítása, illetve esetleges megállítása érdekében építsenek torlaszokat. Ezzel a szovjet csapatok visszatérését akarták megakadályozni. Szabó Pál őrnagy, az 51. légvédelmi tüzérezred parancsnoka a lövegeket fel is hozta Esztergomból Budapestre. 40 1 Szabó Pál őrnagy a perben tett tanúvallomása szerint a Juta-dombra négy közepes és nyolc könnyű gépágyút rendelt ki, és ő maga jelölte ki, hogy Soroksár külső szegélyében, a vasúti híd közelében hová telepítsék őket. 40 2 A könnyűsök - Kicska János főhadnagy vezetésével - a valamikori homokbányánál (a Juta-dombon), száz-százötven méterre az országúttól, a jéggyár mögött helyezkedtek el, míg a közepesek - Rémiás Pál hadnagy parancsnoksága alatt - közvetlenül a műút mellett, attól kb. ötven méterre. Az egység harcálláspontja egy kiselejtezett autóbusz volt. Közvetlenül a könnyűsök tüzelőállása előtt a kiskunhalasi lövészezred 7. századának egyik gyalogosszakasza golyószórókkal ásta be magát a légvédelmi ágyúk biztosítására Kurai Károly hadnagy vezetésével. Az egész egység parancsnoka Kliebert László százados lett. O egyébként nem kerülhetett bele a perbe, mert az eseményeket követően tisztázatlan körülmények között meghalt. A perben I. fokon a Budapesti Katonai Bíróság hozott ítéletet. Az egész eljárás arra az 1956. évi törvényerejű rendeletre alapozódott, amely a fegyveres ellenállás megkísérlését vagy akár annak csak előkészületét is kizárólag halállal büntethették. 40 3 A megvádolt Mecséri „bűne", hogy november 4-e előtt Magyarország legális honvédelmi miniszterének utasítására egységét a Juta-dombhoz küldte, a haza védelmére tűzparancsot adott nekik, egységei pedig ezt végrehajtották. Ez a cselekmény elkövetésének időszakában minden kétséget kizárva törvényes volt (ellenkező esetben lett volna büntethető). Ezért nyilvánvaló, hogy a Mecséri János és társai pere is szervesen beillik a kommunista rendszer koncepciós pereinek sorába. 40 0 Horváth Miklós: Maiéter Pál... 336., 136. 40 1 HL, XI. 22. Bp. KB. 1958/031,670,3118. 40 2 Uo. 3106. 40 3 Kahler Frigyes: i. m. 39. 135
