Cseszka Éva: Esztergom 1956

Tartalom - Jaj a legyőzötteknek!

börtönbe lehetett kerülni. Hát még ha magyarázkodni, visszabeszélni merészelt a vádlott! Bár a legtöbben hallgattak." 32 0 A vádlottak kihallgatására egyébként végig az a jellemző, hogy nem azokra az eseményekre kérdeztek rá, amelyekkel vádolták, hanem erőfeszítésük arra irányult, hogy terhelő vallomást szerezzenek a többi vádlott kárára. Ilyen például a két nyo­mozótiszt letartóztatásának és az AVH-sok őrizetbe vételének a kérdése. Ezenkívül a jegyzőkönyvekben olyan témák is szerepelnek, amelyek egyik vádlott személyé­hez sem köthetők. Ilyen például a november 4-e utáni fegyveres ellenállás és a fegyverek kiosztásának kérdése. Noha Esztergomban november 4-e után semmiféle szervezkedés nem indult meg, szinte mindegyik vádlottnak fölteszik ezt a kérdést (I., II., III. és IV. rendű vádlottnál). A történet valóságalapja annyi, hogy Dorogról egy bizonyos Szabó alezredes jött az Esztergomi Városi Nemzeti Tanács november 4-i ülésére, hogy fegyvereket kérjen tőlük. Az igazsághoz viszont az is hozzátarto­zik, hogy nem kapott fegyvereket, ráadásul a Nemzeti Tanácsban határozat szüle­tett arról, hogy nem harcolnak. Ez véleményem szerint egyértelműen bizonyítja a vád képtelenségét. A vádirat kronologikusan halad az események során. Most azonban kövessük sorban az egyes személyek elleni vádpontokat! Horváth Csaba 32 1 I. rendű vádlott Az első vádpont szerint a vádlott 1956. október 25-én este csatlakozott a felvo­nulók közé, és jelszavakat kiabált, hogy „Ez a haza magyar haza, minden orosz menjen haza!" „Esztergomba Mindszentyt!" „Aki az utcasarkon áll, az Rákosival cimborál!" „Aki nincs velünk, az ellenünk!". „Nevezett ezen cselekményével az akkor még csendesen felvonuló tüntetőket a jelszavak kiabálásával felizgatta... ". Másnap délelőtt a városban újabb tüntetés kezdődött. O munkahelyén „megszer­vezte " a dolgozókat, hogy menjenek tüntetni. A városháza erkélyéről elszavalta a Nemzeti dalt és beszédet intézett a tömeghez. A vádlott az eseményekben való részvételét elismerte, de többször is hangsúlyozta, hogy ő mindvégig csillapítani igyekezett a tömeget. Amikor a tömeg a rabok kiszabadítását akarta, ő ezt ellenez­te, azt javasolta, hogy utazzanak Nyergesújfalura, mivel úgy hallotta, hogy ott még dolgoznak az emberek, és őket is a forradalom mellé kéne állítani. A VISCOSA 32 0 Gosztonyi Péter: i. m. 87. 32 1 Horváth Csaba ellen a vád részéről KEMÖL, EMB. B 686/957. 78. dosszié. 384-2/57. 113

Next

/
Oldalképek
Tartalom