Csernyánszky Mária: Az Esztergomi Főszékesegyházi Kincstár Paramentumai

Tartalom - V. Német és németes casulák a XV. századból

73 tén Simor ajándéka. Ezeket a motívumokat ma is felhasználják és sok hasonló mintájú bársonyt készítenek a modern olasz gyárakban. A szegélyhímzés Mária életéből vett jeleneteket ábrázol. Technikája lazurhímzés és laposöltés. Stílusa a rajnai német művészetre emlékeztet; erre vall a bensőséges líraiság, amely az alakokat áthatja. A Rajna vidékén a XV—XVI. században kiváló hímzéseket készítettek. Különösen nevezetes Köln városának címerhímző (Wappensticker) céhe. A pluviale pajzsa sokkal gyengébb minőségű munka, mint az oldalait díszítő hímzés. Nemcsak technikai szempontból, hanem rajza is messze e mögött marad. Valószínű, hogy eredetileg nem tartoztak össze. Feltehetjük, hogy a pajzs nélkül hiányos pluviale és viszont a gazdátlan pajzs valamely műhely vagy műkereskedő önkénye folytán került össze és lett teljes egésszé. A pajzs hímzése rendkívül rossz állapotban van. Alapját ma már kopott ciprusi aranyfonállal hímzett rácsos minta díszíti. Az alakok nagyobb öltésű tűfestéssel készültek. Középen, karján a gyermekkel Máriát látjuk, feje felett két lebegő angyalka koronát tart, két másik térdeplő helyzetben imádja a kis Jézust. Mária alakját félig szőnyeg takarja el, amely kékes és világos barna tónusokkal lehetett színezve. A fejek csúnyák és túlnagyok, a többi íész rajza is kezdetleges. Harmadrangú német műhelymunka a XV. század második feléből. A pluviale átkapcsolóján fekete drapériával körülfogott ismeretlen címert látunk : aranypajzson három fekete, méhkasformájú torony, a pajzs fölött nyaklánccal díszített mellvért, ezen egy turbánszerű kalap, amely fölött koronából kiemelkedő két zöld toll között megismétlődik a torony. A szegély képei két csoportot alkotnak, melyek mindegyike három részből áll. Az egyik Szűz Mária, a másik Jézus születése köréből vett jeleneteket taitalmaz. Az egyes képeket aranyhímzésű, gazdagon dekoiált, három kupolával fedett, boltíves,