Csernyánszky Mária: Az Esztergomi Főszékesegyházi Kincstár Paramentumai

Tartalom - I. A paramentumok liturgikus fejlődése, anyaga és technikája

í. A paramentumok liturgikus fejlődése, anyaga és technikája. RUHA nélkülözhetetlen szükséglete az embernek és mint ilyen az ipar körébe tartozik. Más megítélés alá tartoznak azok a szövetek, melyek az Egyházban az oltár és a szertartások méltó fényét, másrészt fejedelmi udvarok gazdag pompaszeretetét szolgálják. Az Egyháznak nagy szerepe van a textilművészet fejlődésében. A középkor végéig jóformán teljesen az Egyház a művészet letéteményese ; ez áll annak minden ágára, s különösen a textilművészetre. Elgondolhatjuk, hogy ezekben a mélységesen vallásos korokban milyen gonddal válogatták össze azokat az anyagokat, melyeket a szentmise bemutatásánál és más szertartásoknál használtak. A fennmaradt emlékeket, melyekből e művészet fejlődését rekonstruálhatjuk, legnagyobbrészt szintén az Egyház őrizte meg számunkra. Az esztergomi főszékesegyházi kincstár paiamentumai a XV—XIX. század textilművészetét tárják elénk. Legnagyobb értéke az a ragyogó sorozat, melyet a XV. század casuláiból bír. Mellettük említésre méltóan gazdag anyag képviseli a katholikus Egyház bőkezű pártfogójának, Mária Terézia királynőnek korát. A kincstár anyaga liturgikus szempontból nem nevezhető nagyon változatosnak, mert a sokféle paramentum közül csak miseruhákat, pluviálékat és püspöksüvegeket őriz nagyobb számban ; van néhány gyönyörű csipkedíszű alba is. A lell*