Csernyánszky Mária: Az Esztergomi Főszékesegyházi Kincstár Paramentumai

Tartalom - II. Az esztergomi kincstár rövid története

29 Ilyen előzmények után Scitovszky 1854-ben már igen megfogyatkozott kincstárt vesz át. * Az esztergomi kincstár azon paramentumain, amelyek annak törzsanyagához tartoztak és nem kívülről kerültek oda, ugyanazokat a stílusváltozásokat találjuk, mint amelyek általában a régi magyar művészetet jellemzik. A magyar művészetben a XV. sz. második felétől a mohácsi vészig két irányt különböztethetünk meg. Az egyik az olasz reneszánsz hatása alatt áll s Mátyás udvara és az olasz iskolázottsági! főpapok és főurak pártfogása teremtette meg. A másik, népszerűbb és népiesebb irány a német művészet hatása alatt fejlődött. Főként a városok és a polgárság művészete ez és sokkal több emléke maradt fenn, mint az olaszos stílusnak. Oly mélyen gyökerezik a gótikában, hogy még a XVI. sz. végén sem tud annak formafelfogásától teljesen megszabadulni. Az esztergomi kincstár olaszos hímzései egy kivételével Olaszországból importált munkák. Ezek közül háromról semmi leltári adatunk nincs, a negyedik, a remek Bakócz-féle miseruha. Az a casula, amelynek keresztje Magyarországon készült, Kutasy János esztergomi érsek körülbelül egy évszázaddal később rákerült címerével van jelölve. A német hatást eláruló miseruhakereszteket szövet-, illetőleg hímzésplasztikával díszítették. Ötről több leltári adat megemlékezik, a többi három származásáról semmit sem tudunk. A mohácsi katasztrófát követő korból származó textilművészeti emlékeink époly szórványosak, mint a nagy művészet köréből valók. Az esztergomi kincstárban 1597-ig semmi emlékünk nem maradt fenn, ebben az évben készült a Thurzóféle passió-címer. A XVII. századból három casula, egy mitra és egy stóla maradt ránk, melyek közül az egyik Forgách