Csernyánszky Mária: Az Esztergomi Főszékesegyházi Kincstár Paramentumai

Tartalom - I. A paramentumok liturgikus fejlődése, anyaga és technikája

20 női kezek igen sok művészi hímzést készítettek. Férfiak is foglalkoztak hímzéssel, akik céhekbe tömörülve, mint ipart űzték azt. Francesco Cossának a ferrarai Palazzo Schifanoia-beli freskóján asszonyokat látunk a szövőszék és a hímzőráma mellett. * A csipke

1 a textilművészetnek az az ága, melynek nők a feltalálói és készítésével is kizárólag ők foglalkoznak. Elisa Ricci,

2 az olasz csipke történetírója mondja, hogy a női báj és türelem együttes ereje hívta életre a csipkeművészetet. Az olasz reneszánsz fénykorában Velencében készülnek az első igazi csipkék. A reneszánsz női ruháinak luxusa nem elégszik meg a felső ruhák pazar kiállításával, a fehérneműt is díszíteni kívánja. A csipkeművészet később a felső ruháknak is fontos díszítő eleme lesz, különösen galléiok és kézelők alakjában. A művészi csipkének két, technikailag egymástól teljesen különböző fajtája van : a varrott és a vert csipke (klöppli). A varrott csipke a hímzésből származik : az alapanyagot a lánc- vagy a vetiilékfonalak, vagy mindkettőnek kihúzásával a minta követelményének megfelelően fellazítják és a hímzéssel szabályos, lukacsos, csipkeszerű díszítést képeznek rajta. Ez az ú. n. punto tirato (tirare = = húzni), amelyet a varrott csipke ősének tekinthetünk. A következő fázis a punto tagliato (tagliare = vágni, szabni), amely nem elégszik meg a szálhúzással, hanem ki is vágja az alapot. Így természetesen még könnyedebb és áttörtebb lesz a hímzés. Az erősen lyukacsos részeket pálcikákkal tartják össze. Végül elmarad az alapanyag, melynek helyét pergamenlap pótolja s ezen az elő1 A régi csipkéket tárgyaló két legfontosabb, felhasznált munka, a textilművészetekkel általában foglalkozó, már idézett kiadványokon kívül: Sc HU ETTE, MARIE: Alte Spitzen. 3. kiad. Berlin, 1925. — RICCI. ELISA: Antiche trine italiane. I—

II. Bergamo, 1908. 2 id. m., I, 5. 1.