Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

IRODALOM, TUDOMÁNY ÉS MŰVÉSZET - Művelődéstörténeti visszapillantás - Klinda Teofil dr - Knauz Nándor - Kohl Medárd dr - Kollányi Ferencz - Kollár István - Komlóssy Ferencz - Kondé József - Kopácsy József - Kovács János - Kovács József

145 Irodalom, tudomány és művészet. Klinda Teofil dr., prelátus kanonok, szül. 1857-ben. Segédlelkész volt Dorogon Budaörsön, Ó-Budán és Budapest-Józsefvárosban ; 1893-ban szentszéki jegyző, majd prímási titkár lett. 1903-ban esztergomi prelátus kanonoknak nevezték ki. Munkái: —Vademecum liturgicum. 1892. — Szent család (Imakönyv) 1893. — Idegen világ. Rajzok és elbeszélések. (Ford. Kaposi Józseffel együtt) 1897. — Mult és jelen. Rajzok és elbeszélések. (Szerk. Kaposi Józseffel) 1897. — Az Egyházi Közlönynek rendes munkatársa és a Lelki pásztor rovatnak három évig vezetője volt. Dolgozótársa a Hittudományi Folyóiratnak. Knauz Nándor, prépost, született 1831-ben. 1860-ban került Esztergomba mint érseki könyvtáros és levéltáros. 1871-ben esztergomi kanonokká, utóbb cz. apáttá, majd cz. püspökké, 1896-ban pedig pozsonyi préposttá nevezték ki. Meghalt Pozsonyban 1898-ban. Az akadémia 1858-ban levelező, 1873-ban rendes tagjává választotta. Számtalan czikkein, elbeszélésein, költeményein kiviil sok nevezetes önálló műve is jelent meg. Kohl Medárd dr., prelátus kanonok, püspök, szül. 1859-ben. 1878-ban a Sz.-Benedek-rendbe lépett. A theologiát az innsbrucki egyetemen hallgatta. 1885-ben pappá szenteltetvén, egy évig Győrött, három évig Pannonhalmán tanított, mint főapáti titkár hét évig működött. Vaszary Kolosnak herczegprímássá való kineveztetésekor, 1892-ben Esztergomba került herczegprimási titkárnak ; 1900-ban esztergomi kanonokká nevezték ki, és még ugyanaz év deczember havában segédpüspökké szentelték fel. A III. osztátyu vaskoronarend lovagja. Sok egyletnek elnöke, védnöke, pártfogója. Egyházi és világi ünnepségeken, közgyűléseken mondott beszédei különféle lapokban jelentek meg. Kollányi Ferencz, apát, prelátus, született 1863-ban. 1888-tól Esztergomvízivárosban, majd a kir. városban volt káplán. 1893-ban a Nemz. Múzeum könyvtárának őrévé nevezték ki, a hol jelenleg is működik. Életrajzát bővebben adtuk szülő vármegyéje (Komárom) keretében. Kollár István, nagyprépost, szül. Esztergomban, 1764-ben. 1789-ben fölszenteltetvén, Esztergom szab. kir. városi segédlelkész lett. Egy év múlva az érseki helynökség irodájában mint jegyző, majd titkár és szentszéki jegyző működött. 1803-ban az óbudai plébániát foglalta el, a hol egyúttal alesperes és szentszéki ülnök lett. 1815-ben esztergomi kanonok, két évvel később a nagyszombati papnevelő kormányzója, 1820-ban Rudnay Sándor oldalkanonokja. Ezután czimz. püspökké és a helytartó-tanács tagjává nevezték ki. 1831 június 1-től mint érseki. Rudnay halála után 1839-ig káptalani, ettől fogva ismét érseki helyettes és nagyprépost volt. Meghalt 1844 július 12-én. Két beszéde jelent meg nyomtatásban : Az esztergomiFökáptalan nevében 1839. május 27-én mondott beszéde a Sz. Ignáczrólnevezett plébániának mint ideigleni főegyháznak ajtajánál. — Beszéd, melyet ... az egyházi rend és nép nevében ő Herczegségéhez a templomban mondott. Komlóssy Ferencz, volt orsz. képviselő, pápai prelátus, bölcseleti doktor, született 1853-ban. A hittudomán3^okat Esztergomban hallgatta ; 1881-ben káplán majd több helyen volt tanár, plébános és időközben orsz. képviselő. 1892-ben esztergomi kanonokká és cz. apáttá nevezték ki ; 1897—1901-ben a stomfai kerületet képviselte az országgyűlésen. 1900-ban pápai prelátussá lett, 1905-től pozsonyi prépost. Több jogi és történelmi művet írt. Kondé József, jószágkormányzó, szül. 1760-ban. Előbb szolgabíró volt i Esztergom vármegyében, később az esztergomi érsekség jószágkormányzójavá nevezték ki. Meghalt Karván, 1831-ben. Müvei : II. Fridrik burkusok királya. Az országiások nemeiről és az országlóknak kötelességeikről. (Fordítás) 1790. — Gazdaaágbéli jegyzések. 1807. — Kiadta Rajnisnak Gaorgicon fordítását ; Virágnak magyar Horatiusa is neki köszönhette megjelenését. Kopácsy József, született 1775-ben. Pályája végén került Esztergomba ; 1838-ban lett esztergomi érsekké. A M. Tud. Akadémia 1831-ben tiszt, tagjává választotta. Meghalt Esztergomban, 1847 szept. 17-én. A kiváló tudós és egyházfő több jeles művet írt. Életét bővebben ismertetjük szülő vármegyéjénél. Kovács (Fabricius) János, szül. a XVIII. század elején. Esztergomi érseki mérnök volt. Müvei : A Magyar Krónikának rövideden lerajzolt sommája, melynek az első része Pethő Gergely munkájából szedegettetett ; rész szerint külömb féle könyvekből is bővíttetett; második része pedig némely írásokból kivétetett. . . . 1742. — Hadi exercitum, vagyis Gyalog Regimentek Gyakorlási, mely Kevenhiller főgeneralis alkotmányábul nyelvünkre fordíttatott. . . . 1740. — Magyarország krónikájának folytatása. 1750. — Mappa comit. Mosoniensis. Kovács József, ref. lelkész, született 1807-ben. A hittudományokat a pápai ref. főiskolában hallgatta ; néhány évi káplánkodás után 1834-ben Bátorkeszin lelkészszé választották s ott is halt meg 1888-ban. Mint kiválóan;képzett gyüKliuda Teofll dr. Knauz Nándor. Kohl Medárd dr. Kollányi Ferencz. Kollár István Komlóssy Ferencz. Kondé József. Kopáosy József. Kovács János. Kovács József.