Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE NEMES CSALÁDAI - A XIX. század - Családok - Szabó (II) - Szentgály - Szilcz (Silzl) - Tersztyánszky (Nádasi) - Újlaky - Valther (Waltherr) - Vásárhelyi (Kézdi-Vásárhelyi) - Zilizy (Zsilizsi) - Zsitvay - Források:

460 Esztergom vármegye nemes családai. György bessenyői (jelenleg Besenyőtelek) lakos mutatott fel. A család 1698-ban nyert Besenyőre királyi adományt, s előnevét 1780 óta használja. Esztergom vármegyébe Ferencz fia Sándor, a székesfehérvári káptalan tiszttartója, telepedett le (f 1856 Úny). Fiai : Sándor, Esztergom vár­megye főszolgabírája (f 1891), Iván Imre (szül. 1833 t 1899) Esztergom vármegye árvaszéki elnöke. Ennek fia : Mihály, (szül. 1859) Esztergom vármegye főjegyzője, 1905- 1906-ban Hont vármegye főispánja, Únyon birtokos. Czímer : Kékben, jobbjában sarlót, baljában szőlőfürtöt tartó barna medve. Sisakdísz : arany búzakéve. Takarók : kék-arany, veres-ezüst. Szabó (II). Endre az 1623 február 23-án tartott közgyűlésen mutatta be a részére kiállított czímeres nemeslevelet, melynek alapján Esztergom vármegye nemeseinek névsorába beiktatták. Utódai 1696-ban igazolták nemességüket. Az 1731 évi nemesi vizsgálat alkalmával Mátyás és családa, 1754-ben János igazolta nemességét. Szentgály. István 1695-ben nyert czímeres nemeslevelet, mely 1696-ban hirdettetett ki Pest vármegyében. István az 1696 január 23-án tartott közgyűlésen Esztergom vármegye nemesei közé felvétetett. Az 1754—55. évi összeírásban e családból János van felvéve Esztergom vármegye nemesei közé. József és fia István, ráczkevei lakosok, 1844-ben, Esztergom vármegye bizonyítványa alapján, Pest vármegye nemesei sorába vétetnek fel. Szilcz (Silzl). János-Pál, esztergomi tanácsnok, 1713-ban nyert czímeres nemeslevelet III. Károly királytól. Pál 1715-ben hirdettette ki nemeslevelét Esztergom vármegyében. Az 1754—55-iki összeírásban e családból József van felvéve az Esztergom vármegyei nemesek közé. Károly 1780-ban nyert nemesi bizonyságlevelet Esztergom vármegyétől. Tersztyánszky (Xádasi). A család múltját a Hont vármegyét tárgyaló kötetben ismertettük. József, 1732-ben a vármegye alispánja, Béla helységben volt birtokos, 1755-ben Gyivát (akkor még puszta) bírta. József előfordúl az 1754—55. évi nemesi összeírásban is Esztergom vármegye nemesei között. Újlaky. 1719-ben már Lábatlan egy részét bírta. 1755-ben ugyanott bírt földesúri joggal. Valther (Waltherr). György 1717 febr. 11-én nyert czímeres nemeslevelet III. Károly király­tól, mely ugyanez évben Esztergom vármegyében hirdettetett ki. Az 1754—55. összeírásban e családból Imre van felvéve Esztergom vármegye nemesei közé. László és fiai 1823-ban Esztergom vármegye bizonyítványa alapján Pest vármegye nemesei közé felvétetnek. Czímer : Kékben, zöld alapon, arany markolatú görbe kardot tartó, kétfarkú arany orosz­lán. Sisakdísz : veresruhás, kinövő férfi, kék övvel veres, prémes sapkában, jobbjában aranymar ­kolatú görbe kardot tartva, balját csípőjére helyezve. Takarók : kék-arany, veres-ezüst. Vásárhelyi (Kézdi-Vásárhelyi). Ősi székely család, melynek őse 1289-ben IV. László királytól Aranyosszéket nyerte adományúl, mely adományt 1291-ben III. Endre, utóbb I. Lajos és Zsig­mond királyok is megerősítettek. A XVI. század végén a család Magyarországba szakadt ; idővel Pest, Esztergom, Szatmár, Bihar, Arad és Csanád vármegyékben szerzett birtokokat. A jelenleg élő nemzedék István fiától, Ferencztől (1704—1735) származik. Ennek fiai voltak : I. Sámuel, a kitől a család pestmegyei és komáromi ága származott ; továbbá I. György, kinek ága Pálban, a híres mérnökben, 1846-ban magvaszakadt és Márton, a kitől az aradvármegyei ág származott. A család pestmegyei ágából Sámuel, (szül. 1797 f 1860) Únyban volt birtokos, 1833-ban hirdettette ki nemességét Esztergom vármegyében. Ennek fia Géza, (szül. 1838), jelenleg Únyban, Jászfalun és Tinnyén birtokos. Fiai: Zoltán, közgazdasági író, min. s.-titkár, Dezső, ki mérnök és Géza m. kir. honvéd főhadnagy. Czímer : Koronás zöld haladó sárkánynyal megrakott, jobb haránt, ezüst gerendával vágott kék pajzsban, felül befelé fordúlt ezüst félholdtól és hatágú arany csillagtól kísért, a vágási vonalból kiemelkedő koronás egyfejü fekete sas ; alul hármassziklán három vártorony, tetején egy-egy ezüst zászlóval. Sisakdísz : nyílt fekete szárny között könyöklő, görbe kardot tartó veres­mezű kar. Takarók : kék-arany, veres-ezüst. Pajzstartók : mindkétfelől egy-egy koronás arany oroszlán. Zilizy (Zsilizsi). András kapitány, 1717 okt. 28-án nyert czímeres nemeslevelet III. Károly királytól, melyet 1718-ban hirdettetett ki Esztergom vármegyében. Az 1754—55. összeírásban e családból András van felvéve Esztergom vármegye nemesei közé. Czímer : Kékben, zöld alapon, aranymarkolatú görbe kardot tartó arany oroszlán, baljá­ban zöldleveles koszorút tartva. Sisakdísz : nyilt fekete szárny között kinövő pánczélos sisakos vitéz, felemelt jobbjában görbe kardot tartva. Takarók : veres-ezüst, kék-arany. Zsitvay. Ferencz dorogi postamester, valamint gyermekei : Ferencz, Antal, László, Károly, Jozéfa, Júlianna, Terézia és Janka, 1801 január 23-án nyertek czímeres nemeslevelet I. Ferencz királytól, melyet 1801 november 10-én hirdettek ki Esztergom vármegyében. A család ezután Xyitra, majd Pest vármegyében telepedett le, hol Tótfaluban lakott. Pest vármegyéből egyes családtagok ismét Esztergomba költöztek. 1835-ben Antal és Imre, továbbá Antal fia József, unokája József, végül Imre fia József 1835 június 2-án kihirdettek nemességüket Esztergom vármegyében. Források: Illéssy János : Az 1754—55. évi orsz. nemesi összeírás. — Siebmachers : Alig. \\ appenbuch Ungar. Adel. — Villányi Szaniszló : Néhány lap Esztergom város és a megye múltjából. — Hléssy-Pettkó : Királyi könyvek. — Esztergom vm. levéltára: nemesi vizsgálati íratok és közgyűlési jegyzőkönyvek. — Egyes családoktól beszerzett adatok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom