Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - II. RÉSZ. A TÖRÖK HÓDOLTSÁGTÓL A KIEGYEZÉSIG - Benedek-rend - Egyházi uradalmak a XIX. században - Plébániák

232 232 Esztergom vármegye őstörténete. 384 Benedek-rend. Pálos-rend. Egyházi ura­lalmak a'XIX században. Plébániák. már za 1776—77. tanévben a szabad királyi város területére helyezték át s 1809-ben a Benedek-rendűek vezetése alá került. A Szent Ferencz-rendűeket 1683-ban telepítette le Károly herczeg a Vízi­városban. 1685-ben Széchenyi György érsek alapítványából, a Lipót királytól adományozott telken felépítették a Szent Keresztről nevezett rendházukat, mely azonban 1706-ban, Esztergomnak a kuruczoktól történt ostroma alkalmával leégett s csak 1715-ben állították újból helyre. A szatmári békekötés utáni kor­ban (1717) a Ferencz-rendűek konventje két részre oszlott, a rendtagok egy része átköltözött a szabad királyi városba, a Szent Anna-kolostorba. A Szent Keresztről czímzett kolostort 1727—1750 között újjáépítették. A vízivárosi konventet II. József császár 1786-ban, júl. 22-én eltörölvén, a kolostor egyideig a 33. gyalogezred növendékeinek nevelőintézete volt, míg 1820-ban Riidnay Sándor herczegprímás a vallásalaptól megvásárolta s a hittani tanfolyamot végzett áldozó-papokat helyezte el benne. Ide helyezték el ideig­lenesen az érseki levéltárt, a templomba pedig az érseki könyvtárt, míg a sek­restyében a káptalani hiteles helyi levéltár talált helyet. 1850-ben a Nagyszom­batból áttelepített Szent István papnevelő-intézet növendékpapjait helyezték el, az új papnevelő-intézet felépítéséig. Scitovszky János herczegprímás 1865-ben a Paulai Szent Vincze leányai­nak adta a kolostor épületét. A Ferencz-rendűek szabad királyi városi kolostora részére a város még 1697-ben adott telket, mely adományt I. Lipót király 1700-ban megerősítette. A templom alapkövét 1700-ban tették le, de a közbejött szabadságharcz miatt csak 1717-ben lett készen, mikorra a rendház egy része is elkészült. A Ferencz­rendűeket 1717-ben iktatták be ünnepélyesen a Szent Anna-templom és zárda birtokába. A maiglan fennálló épület csak 1755-ben fejeztetett be. A templomot azonban 1745-ben egészen újjá kellett építeni. A loretomi kápolnát báró Kuck­lánder neje építtette, a kit ott is temettek el. (Villányi Szaniszló i. m. 20—30.) A Szent Benedek-rend 1809-ben telepedett le Esztergomban, miután a tanulmányi alap 25.000 frtért megvette a várostól az egykori pálosok rendházát, melyet a város a kir. kincstártól katonatiszti szállások czéljából vásárolt meg. A Benedek-rend elfoglalta a pálosok házát, míg a gimnáziumot a városház épüle­tében helyezték el. Az 1848—49. szabadságharcz után a gimnázium négy osztá­lyúra olvadt le. Az 1850—51. tanévben az év elején 127, a tanév végén 117 tanulója volt. 1851-ben végre kieszközölték a kormánynál, hogy az intézet főgimnáziummá alakuljon. A pálos-rend 1724-ben telepedett le Esztergomban, midőn Malonyay apátkanonok esztergomi házát a márianosztrai pálosokra hagyta. De az eszter­gomi ház csupán a márianosztrainak tartozéka lett. A pálosok többé nem visznek szerepet Esztergom vármegyében, Pilismarót a pesti pálosok birtokában maradt. A szentléleki vagy pilisszentkereszti monostor sem elevenedik fel többé. Úgy­szintén a cziszterczita-rendnek a Pilishegy aljában fennállott, a középkorban oly nevezetes szerepet vitt apátsága is megszűnik. A XIX. század első felében, a jobbágyság felszabadítása előtt, a vármegye ' területén a következő egyházi uradalmak állottak fenn : 1. Az esztergomi herczeg­prímásé volt a párkányi, az esztergomi főkáptalané : a bátorkeszi, az esztergomi papnevelő-intézeté a táti, a vallásalapé: a csolnoki és a pilismaróti. Esztergom vá­rosában a XIX. század közepén (1850) összesen három plébánia volt. 1. A Vízi­városban, a Szent Ignáczról czímzett egyház, melynek anyakönyvei 1711-ben kezdődnek. 2. Az Esztergom szabad királyi városban levő plébánia Péter és Pál apostolok tiszteletére. Temploma a XVII. század végén, a réginek helyén 1695—1699 között megújíttatott, de csak ideiglenes jellegű volt, 1726-ban újból felépült. Kegyura a város. 3. Szentgyörgymező, plébániája 1800-ban alakult. A vármegye területén a következő píébániák állanak fenn : Csév 1715-ben alapíttatott. Dorog 1730 óta anyaegyház. Dömös 1733-ban, Kesztölcz 1787-ben állíttatott helyre. Leányvár 1803-ban alapíttatott. Nyergesújfalu temploma 1720-ban épült, Keresztély Ágost prímás költségén. Pilismarót 1810-ben alapítta­tott. Süttő templomát 1732-ben építették fel újra. Szentlélek 1816-ben létesült. Bajna 1688-ban, Bajót 1771-ben, Csolnok 1738-ban, Dág 1805-ben, Sárisáp 1811-ben állíttatott helyre. Űny 1787-ben alapíttatott. Bárt 1718-ban állíttatott helyre, Bátorkeszi 1562-ben már plébánia volt s az egész török világban fenn­állott templomát gróf Pálffy Miklós 1720—28 között újjá építtette. Mocs

Next

/
Oldalképek
Tartalom