Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - I. RÉSZ. A HONFOGLALÁSTÓL A TÖRÖK HÓDOLTSÁGIG - II. Béla - II. Géza

196 Esztergom vármegye őstörténete. 203 alatt ébren őrködött Kálmán király életén. Kálmán értesülvén az ellene tervezett merényletről, Álmost el akarta fogatni, de a főpapok rábeszélésére elállott szándékától ; Álmos pedig időt nyervén, kimenekült Németországba. Álmos nem okult a múltakon. Alig fogadta őt Kálmán király vissza, ismét megkezdte fondorlatait, s ezzel annyira felingerelte a királyt maga ellen, hogy ez 1115-ben, az akkori kegyetlen szokásoknak hódolva, Almost, fiával, a kiskorú Bélával, valamint híveivel, Urossal, Pállal és Vathával együtt elfogatván, mindnyájuknak szemeit kitolatta. (Pauler Gyula i. m. I. 275—279.) A megvakított Álmost a dömösi monostorába szállították, hol magába mélyedve, a jólelkű szerzetesek oltalma alatt élte egyhangú napjait. Midőn 1116 február 3-án Kálmán meghalt, Bot fia Benedek, a király utolsó kívánságához híven, megjelent Dömösön, hogy Álmost biztos őrizet alá helyezze. Benedek a vak Álmost künn találta a monostor előtt, a verőfényes téli napon üldögélve. Álmos azonban a lódobogástól rosszat sejtve, bevitette magát a templomba, a szent falaktól remélve oltalmat. De Benedek utána tört, s megragadta Álmost, hogy magával hurczolja. A dulakodás közben az oltár is, melybe Álmos fogódzott, véres lett. A monostor népei megakadályozták, hogy Almost elhurczolják. Bot fia Benedek, látva a túlnyomó erőt, kiszakította magát a szerzetesek kezei közül, lóra ült és elvágtatott, de a pilisi erdőben lebukván lováról, nyakát szegte. A hagyomány szerint holttestét a kutyák falták fel. (Pauler Gyula i. m. I. 290—291.) Bot fia Benedek támadása után Álmos többé nem érezvén Dömösön magát biztonságban, Konstantinápolyba menekült, míg fiát, Bélát a pécsváradi monostorban rejtették el. II. István rövid, küzdelemteljes uralkodása után II. Béla foglalta el a trónt, a kit 1131-ben koronáztak meg. Uralkodása elején háborús hírek terjedtek el az országban. Beszélték, hogy a salzburgi érsek, a magyarok portyázó kalandjait megtorlandó, be fog törni az országba és Esztergomig mindent elpusztít. A salzburgi érsek hada helyett azonban csak a követe jött az esztergomi érsekhez. A követ kérdé, fenn akarja-e tartani II. Béla a békét. Feliczián esztergomi érsek rögtön értesítette erről a királyt, a ki megparancsolta, hogy az utolsó portyázások alkalmával, a magyarok által elfoglalt zsákmányt adják vissza a steyeroknak. A németek támadását sikerült II. Bélának elhárítania, de 1132-ben Kálmán király nejének fattyúgyermekével, Borissal gyűlt meg a baja. II. Béla személyesen vezetett ellene hadat és sikerült Borist a segítségére jött lengyelekkel együtt kiűzni az országból. A mint az országot egyelőre nem fenyegette kültámadás veszélye, IL Béla király 1137 elején Esztergomban, az apáczák szigetén, ott, a hol Szűz Mária egyháza állott, gyűlést tartott, melyen többek között Feliczián esztergomi érsek, Macharius pécsi, Martyrius egri, Péter veszprémi, Walter váradi, Macelinus váczi püspökök, Zacheus püspök, továbbá Fanchal, a király udvari mestere, Máté, újvári (Abaújvár), György, zalai ispánok, Ákos, Domonkos, Dénes, Miska, Miklós és Ombód előkelő főurak voltak jelen. Ezen a gyűlésen a király második, alig öt éves fiát, Lászlót, boszniai herczeggé nevezte ki. II. Béla kegyelete atyja iránt akkor is mutatkozott, midőn 1138-ban a dömösi monostort, melyet felépíttetett, de a sok viszontagság miatt be nem fejezhetett, teljesen rendbe hozta. 1138-ban szinte az egész ország előkelőit Dömösön találjuk. Ott voltak Feliczián esztergomi érsek, Pál győri, Péter veszprémi, Macharius pécsi. Macelin váczi, Beszterdi csanádi, Valter váradi püspökök, Fancsal nádor, Cronik fia György alországbíró, Öcsöd fehérvári, Ákos bihari, Máté újvári, a Guthkeled nembeli Márton, zalai ispánok, Egyed, a kis László herczeg káplánja és Ottó fia János, kanczellár. Ez alkalommal a monostor sokféle jószágait, melyekkel Almos és fia, II. Béla király megajándékozták, írásba foglalták. II. Béla utóda. II. Géza uralkodása alatt az átvonúló keresztes hadak foglalkoztatták a város és a vármegye népét. III. Konrád császár 1147. nyarán hajókon vonúlt el Esztergom mellett, míg seregének egy része a szárazon tette meg az útat ; útközben mindenfelé pénzt csikart ki a monostoroktól és az egyházaktól. 3ÍA császár hadát VII. Lajos franczia király keresztesei követték. II. Géza király Esztergom közelében várta a francziák uralkodóját, a ki kérésére püsII. Béla. II. Géza.