Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

IRODALOM, TUDOMÁNY ÉS MŰVÉSZET - Művelődéstörténeti visszapillantás - Mattyasóvszky Kasszián - Mattyasóvszky Marianna - Meisermann Ignácz - Merényi Lajos dr - Merényi Kálmán - Mérey Mihály - Méry Etel - Mészáros Imre

149 Irodalom, tudomány és művészet. Mattyasóvszky Kasszián dr., benczés tanár, szül. 1879-ben, Esztergomban. Tanított Kőszegen, Pannonhalmán, jelenleg Győrött működik. Munkái : A Descartes-féle koordinata transzformació-csoportok differenciál-invariánsai. 1905. — Vigilate et orate ! Vakácziói jótanácsok papnövendékek számára, (Xagy Balázszsal egviitt) 1907. (II. 1 iadás 1908.) — írt ezenkívül csikkeket az Esztergomba,'Alkotmányba, MáriaKertbe és sok szent beszédet a Szent Gellért ifjúsági hitszónoklati folyóiratba. Mattyasóvszky Marianna. Munkája : Vadrózsák. Rajzok, elbeszélések 1902. — Több czikket és tárczát írt az Esztergomba és Jézus Szent Gyermeksége művének Értesítőjébe. Meisermann Ignácz, alesperes, szül. Nyergesújfalun, 1835 okt. 11-én. Mint főegyházmegyei pap 1858-tól tíz éven át káplán Kéménden, 1869-től plébános Bátorkeszin, a hol mint alesperes és a koronás arany érdemkereszt tulajdonosa meghalt 1901-ben. önálló müvei : Jézus az én kívánságom. Ima- és énekkönyv. 1872. — Mentsd meg lelkedet, vagyis : Elmélkedések könyve a kath. keresztények számára. (Schlőr után fordítva.) 1872. — Katholikus zarándokbot az örökkévalóság útjára, vagyis: Katholikus ima- és énekkön}v, oktatással s ker. kath. napirend- és életszabálylyal. — Magyarország védasszonya. Ima- és énekkönyv. 1874. — Népszerű értekezés az 1875. nagy jubileumi kegyelemévről. (Ugyanez tót nyelven is). — Bakácskápolnai emlékkönyv. ... 1877. — Hit, remény, szeretet. Kath. ima- és énekkönyv, istenes hitéletre vezérlő rövid oktatásokkal. — Az Isten dicsérete az ártatlanság ajakán. Kath. ima- és énekes könyvecske. Jó gyermekek számára. — Dicsértessék a Jézus Krisztus. Kath. imádságos oktató és énekeskönyv. 1891. — Új Lelki Manna. Ima- és hangjegyes egyházi énekkönyv. 1892. Merényi Lajos dr., levéltáros, szül. Esztergomban, 1854-ben. Tanulmányait a bécsi ós budapesti egyetemen elvégezvén, Kis-Tapolcsányban gróf Keglevich Istvánnál foglalt el nevelői állást; 1879-ben Kis-Martonban a másodlevéltárosi hivatalt kapta herczeg Esterházy Miklós főlevéltárában, majd a herczegi hitbizományi könyvtár és a fraknói kincstár őrzését is reábízták. Jelenleg mint herczegi levéltáros és könyvtárőr él hivatalának. Müvei : Niccolo Machiavelli élete és tanai. 1878. — Magyarország legújabb története (Korn nyomán) 1878. — Herczeg Esterházy Pál nádor 1635—1713. (Bubics Zs. közreműködésével) 1895. — Sok czikke és értekezése jelent meg különféle lapokban és folyóiratokbon. Merényi Kálmán, népiskolai igazgató-tanító, szül. Esztergomban, 1852-ben. Meghalt Kaposvárott 1901-ben. Munkái : Mezei gazdaság és kertészet tanítása a népiskolában. 1883. — Szülőföldisme. Mosonymegye rövid ismertetése a népiskolák számára. 1886. — Szerkesztette és kiadta a Mosonymegyei Lapokat. írt neveléstani czikkeket a szaklapokba. Mérey Mihály, püspök, 1689-ben nevezték ki az esztergomi káptalan tagjának s 1691 ápr. 30-tól 1692 jún. 20-ig esztergomi plébános volt. Később szekszárdi apát s vegliai püspök lett. Meghalt 1729-ben, Nagyszombatban. Müve: Nepomuczeni szent Jánosnak élete, halála, tisztelete. Deákbul magyarra fordította. 1716. Méry Etel, tanár, szül. Magyarszőgyénben, 1834-ben. 1851-ben lépett a Sz. Benedek-rendbe s fölszenteltetése után 1857—62-ben Pápán, azután Győrött volt tanár, a hol 1883-ban meghalt. Kisebb vallásos, neveléstani és müvelődéstörténelmi értekezésein kívül főleg a régészet terén fejtett ki érdemes munkásságot. A Tanodai Lapokban (1857—60.) megírta Guzmics Izidor, Maár Bonifácz, Vajda Samu, Révay Miklós, Bessenyei György életrajzát. — Füssv Tamás mellett részt vett az Ifjúsági Plutarch szerkesztésében, s itt megjelent tőle Garay János és Szent Imre élete. 1858. — A Győri Közlönyben (1869—75) : A tüzéri főparancsnokság pecsétje szabadságharczunk idejéből. Római sír. Győrvár négyféle rajza és a győri vaskakas. Győrváros történeti s régészeti emléktáblái. Pálffy és Schwarzenberg képe a győri musaeumban. Achen János képeiről. Római templom emlékköve Bőnyről. — Az Archaeologiai Értesítőben (1872): A győri homokgödrök kősírja Domitian idejéből. A győri főgymn. musaeum s a vidék nevezetesebb régiségei. — Győrmegye és város egyetemes leírásában (1874): Győr város utczái és nevezetesebb épületei. A győri székesegyház kincstára. Győrvár. A győri főgimnázium régn- t'f gyűjt.ménye. Győrmegye műemlékei. — A győri főgimn. Értesítőben (1874—79 ) A L'yön múzeum római éremgyüjteménye s valami a leihelyek fontosságáról. Arrabona temetői. Pázmándi Horváth Endre élet- és jellemrajza. 1879. Mészáros Imre, kanonok, szül. Muzslán, 1811-ben. A bölcseletet és a hittudományt Nagyszombatban hallgatta, a hol egyúttal élénk részt vett a „honi nyelvgyakorló-egyesület" megalapításában s annak első aljegyzője lett. 1834 aug. 29-én áldozó pappá szenteltetvén. Lekéren, Nagykéren és Barton volt káplán ; 1836-ban az érseki liczeumba került tanárnak, a hol 1845 febr. 18-ig tanított ; ezután az esztergomi helynökség jegyzője, nemsokára titkára, majd 1847-ben irodaigazgatója lett. Egy évvel később elnyerte a vadkerti plébániát és alesperes lett. 1864 május 26-án esztergomi kanonokká és a Pazmaneum kormányzójává nevezték ki. Bécsben halt meg 1865-ben, de Esztergomban temették el. Az akadémia 1858-ban levelező-tagjául választotta. Önálló főbb müvei : Szavalástan Heinsius nyomán. Nagyszombat, 1840. — Hirscher Jánosnak a positiv kereszténység sikeresb ápolása iránt a badeni kamarák elébe terjesztett javaslata. Németből Mattyasóvszky Kasszián. Mattyasóvszky Marianna. Meisermann Ignácz. Merényi Lajos dr. Merényi Kálmán. Mó • Méry Etel. Mészáros Imre.