Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)
ESZTERGOM - Esztergomi kereskedelmi és iparbank r. t - Esztergomvidéki hitelbank r. t - Ivóvíz - Köztisztaság - Temetők - Betegsegélyező-pénztárak
Esztergom vármegye Tnépe. 67 voltak Bleszl Albert, Gantner Ferencz, Krakovitzer József és Thausz József, az igazgatók elnöklete alatt. Súlyos válságon ment át az intézet 1849-ben. Í magyar papírpénz elértéktelenedése miatt, s hogy ez végzetessé nem lett az akkori igazgatóság érdeme. A megszilárdulás és a fellendülés korszaka 1855-ben kezdődött, a mely különösen a nemzeti élet szabadabbá tételével nőtt s a 60-as években lett igazán jelentékenynyé. 1866-ban az alaptőkét 60,000 forintra emelték. 1860-ban építettek szép, kétemeletes házat. Hild József tervei szerint. Az intézet eddigi működése alatt hazafias nemzeti, művelődési, vallásos és tanügyi, stb. czélokra, továbbá jótékonyságra 180,000 koronánál többet adott ki, ezenfelül az esztergomi közkórház sebészeti pavillonját, ajándékkép, 50 éves jubileuma alkalmából, 40 ezer korona költséggel felépíttette. 1844 óta elnökei voltak : Uzovics János, Andrássy József, Héya Imre, Nitter Ferencz. Koperniczky István, Rédly Gyula, Feichtinger Sándor dr., lovag Mattyasovszky Lajos. Jelenlegi vezetői : Bleszl Ferencz igazgató, id. Brenner József, Földváry István dr., Késmárki Frey Ferencz és Rudolf Mihály igazgató tanácsi tagok, Mattyasovszky Kálmán ügyész, Rudolf István titkár és 30 igazgatósági tag ; feliigvelő bizottság : löveg Mattyasovszky Lajos, Brutsy Gyula, Marosi Ferencz. Alaptőke 600,000 korona, kimutatott tartaléktőkéi 656,335 korona, az értékpapír állományban levő és ki nem mutatott tartalékja 800,000 korona, nyugdíjalapja 293,465 korona, összes vagyona tehát ez idő szerint 2.349,800 korona, mely utánfizetés nélkül, az eredetileg befizetett 15,050 forint alaptőkének az évi eredményekből megtakarított gyarapodásából keletkezett. Az eredeti 50 pfrt névértékű részvények helyett jelenleg 2 db. 1,000 koronás részvény van, ujabb befizetés nélkül, a részvényesek kezében. Az 1907. évi üzleti eredmény 149,649 korona, melyből részvényenként 190 korona osztalék adatott ki. Az ,,Esztergomi kereskedelmi és iparbank r. t.' n Részvénytőkéje 400,000 kor. tartaléktőkéje 63.000 kor. Az 1907. évi tiszta üzleti nyereség 64,685 kor. 28 fill. Az intézet a XXXIV-ik üzleti évét éli. Az intézet jelenlegi vezetői Késmárki Frey Ferencz, a III. oszt. vaskorona-rend lovagja; igazgatóság: Kaán János, vezérigazgató ; Marosi József vezérigazgató-helyettes. Felügyelő-bizottság : Viola Kálmán, Hoffmann Ferencz, Weisz Antal. Jogtanácsos : Szecskay Kornél. Harmincz igazgató tanács-tag. Az ,.Esztergomvidéki hitelbank r. Alaptőkéje : 125,000 korona. Tartaléktőkéje : 26.000korona. 1907. évi üzleti eredmény : ll,982kor. 28 fillér. Igazgatója: Fehér Gyula dr. Felügyelőbizottság : Philipp Konrád, ifj. Brenner József, Bargel Mihály. Az intézet tizenegyedik üzleti évét éli. A város vízvezetékének megalkotása ügyében az előmunkálatok folyamatban vannak. A lakosság vízszükségletét egyelőre közkútak és a hévvíz-forrá.sok, továbbá az udvarokban levő fúrt kútak látják el. Az ásott kútak vize jobbára erősen salétrom-tartalmú s ezért kevésbbé élvezhető, ellenben a kavicságyig fúrt kútak vizei általában kifogástalan minőségűek. A köztisztaság tekintetében Esztergom a hasonló sorsú vidéki városok között úgyszólván első helyen áll. Utczáit és tereit az e czélra tartott utczaseprők a hivatásos tűzoltóság felügyelete mellett tartják tisztán, míg az utczaöntözést igen megfelelő Köhler-féle 10 hl.-es öntöző lajtokkal a város fogatai látják el. Sajnos, hogy a városhoz csatlakoztatott három község területén az utczák kövezése még igen hiányos, a minek következtében itt a tisztaság sem tartható fenn a kívánatos mértékben. A város fürdőiről már szóltunk. A főkáptalan hévvizű forralt fürdője és gőzfürdője igen kezdetleges, és nagy hiba, hogy népfürdő alapításáról még nem gondoskodtak. Az alkoholizmus elterjedtségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Esztergomban 1904-ben 120 korlátlan kimérési engedélylyel bíró korcsma volt, ezeken kívül szeszes italokat árusítottak a kávéházakban, a szatócsüzletekben és pálinkamérésekben. A helyhatóság, a pénzügyigazgatósággal egyetértve, most úgy segített e bajon, hogy a nvilt korcsmák létszámát 50-re szállította le. A város területén nvolcz temető van ; hét felekezeti és egy városi. Ez utóbbi — bár sok irányban rendezésre szorul — megtekintésre érdemes. A temetők közül egy gör. kel. szerb., kettő az izr. és négy a róm. kath. felekezeté. A város területén az 1907. évi XIX. t.-cz. életbeléptéig két betegsegélyzőpénztár működött, nevezetesen az 1891. évi XIV. t.-cz. alapján állott kerületi és Esztergomi kereskedelmi ós iparbank r. t. Esztergomvidéki hitelbank r. t. IVÓVÍZ. Köztisztaság. Temetők. Betegseerélyzöpénztárak.
