Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - III. RÉSZ. A LEGÚJABB KOR - Az egyházpolitikai vita

232 Esztergom vármegye őstörténete. 437 csöndben, zajtalanúl ment végbe. Február 7-én Galimberti Alajos pápai nunczius püspökké szentelte őt. Az új prímás első pásztorlevelét február 4-én adta ki. Gyásza volt a városnak s a vármegyének, mikor május 9-én Baross Gábor a „vasminiszter" meghalt. A minisztert személyes kötelékek is fűzték Esztergomhoz, itt végezte iskolai tanúlmányainak egy részét s az ő érdeme volt az új vasút. Június 6-án ünnepelte a nemzet a koronázás 25-ik évfordúlóját. Ezen részt vett a vármegye is küldöttségével, de Esztergom nevének szerepe a herczegprímáshoz fűződik, a ki a trón előtt tartott nagyszabású beszédével igazán országos, sőt európai feltűnést keltett. Ez a beszéd a nemzeti szellem megnyilatkozása volt s az egész jubileum középpontjává lőn. Fontos közgazdasági mozzanat volt ez évben a Kis-Duna kikotortatása. Erről már 10 év óta folyt a tárgyalás, már 1882-ben bizottságot küldött ki a vármegye a kérdés tanúlmányozására, később föliratot intézett a minisztériumhoz, de a nagy költség miatt elhalasztották az általános Duna-szabályozás idejéig ezt az ügyet. Esztergom városára azonban lassan szinte életkérdéssé lett a Kis-Duna kikotrása s azzal együtt egy téli kikötő alapítása. A Vaszary Kolos érdeme, hogy a közlekedésügyi miniszter komoly feladatul tűzte ki e két dolog megvalósítását. Épúgy mint az, hogy az esztergomi dunai hidat már az 1893-iki orsz. évi költségvetésbe fölvették. A herczegprímást kineveztetése első évfordúlóján Esztergom városa díszpolgárrá választotta. Az esztendő befejezésekor fontos változás állott be a vármegye vezetésében. A főispán gróf Majláth György lemondott a kormány valláspolitikai elvi kijelentései miatt. A válás a vármegye és a főispán között érzékeny volt. És valóban gróf Majláthban a vármegye kedves, rokonszenves főembert veszített el. Ö már egészen másfajta főispán volt, mint elődje, gróf Forgách Ágost. Ő a „laisser fairé" elvén állott s ritkán avatkozott be közvetetlenűl a vármegye ügyeibe. Inkább szolid összekötő kapcsa volt a vármegye s a kormány között s a megyének főleg képviselője volt. Igazi úr, a ki magas műveltséggel, nemes elvekkel, de közvetetlen tevékenység láza nélkül állott a vármegye élén. Alatta az alispán volt mindenben a fő irányító, az a bizonyos jobb kéz, a mely mindent elvégez. Ez volt az oka, hogy utána elég hosszú ideig, teljes két évig interregnum volt, pedig igen nevezetes időszak következett, az egyházpolitikai küzdelmek évei. Kruplanicz Kálmán alispán ugyanazzal az eredménynyel vitte a vármegye ügyeit tovább, mint a főispán alatt. A közbeneső idő eseményei közül legfontosabb az országos egyházpolitikai vita hatása a vármegyére. Az első ilyen vita az 1893 április 29-iki gyűlésen folyt le, az alispán elnöklete alatt, a ki kitűnően és igen higgadtan vezette a gyűlést, A vita Budapest főváros és Zemplén vármegye átiratának tárgyalásán folyt le. Andrássy János főjegyző, mint a valóban szabadelvű irányzatnak megfelelő s meggyőződésével is egyező kormányjavaslatot elfogadásra ajánlotta. Elfogadta azt Majer István püspök is, és Palkovics Károly a 61-es évek híres volt alispánja is, a ki igen lelkes és szabad szellemű beszédben tárgyalta a kérdést. Mattyasóvszky Kálmán ellene szólott a javaslatnak, mert szerinte a polgári házasság kirántja a valláserkölcsi alapot a társadalom alól. Ugyanígy támadták Frey Ferencz orsz. képviselő, Warga Dezső és Reviczky főszolgabíró is. Ellenben Földváry István bölcsen fejtegette a szabadelvüséget a vallásnak a társadalommal való összefüggésében s elfogadta a javaslatot. Végül, névszerinti szavazással, 60 szóval 53 ellen, elfogadta az állandó választmány javaslatát a közgyűlés és elhatározta, hogy a javaslat pártolására Zemplén és Budapest fölirataihoz hasonló föliratot intéz a kormányhoz és a képviselő-választáshoz. Az egyházpolitikai kérdésben egyáltalán nagy higgadtsággal és józan belátással viselte magát a vármegye, valamint a káptalan és a nép is. Más országos fontosságú s a parlament előtt tárgyalás alatt lévő ügyhöz is hozzászólott a vármegye, így a január 28-iki ülésen a főrendiház reformjához. Az állandó választmány azt javasolta, hogy feliratot intézzenek a képviselőházhoz abban az értelemben, hogy a főrendiház új reformjakor, ott a vármegyék küldöttjei is helyet kapjanak. A javaslatot 34 szótöbbséggel elfogadták. Szeptember 4-én avatták föl az esztergomi kisdedóvónő-képző-intézett új épületét, a melyet Vaszary Kolos herczegprímás alapított. Az egyházpolitikai vita.