Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - II. RÉSZ. A TÖRÖK HÓDOLTSÁGTÓL A KIEGYEZÉSIG - Esztergomi honvédek - Képviselő-választások - A nemzetőrség Komáromban

232 232 Esztergom vármegye őstörténete. 402 Esztergomi honvédek. Képviselőválasztások. Hám János. A nemzetőrség Komáromban. Az 1848-iki törvények életbeléptetése alkalmával a belügyminiszter is elsősorban a nemzetőrség szervezését rendelte el. Szemere Bertalan belügyminiszter leiratát a máj. 25-én tartott közgyűlésében tárgyalja a vármegye közönsége. Ez alkalommal a nemzetőrség szervezésére a következőket küldte ki : 1. az esztergomi járásban : Ertl Károly, Koltay Zsigmond alszolgabíró, Jagasich Sándor, Simontsits János, Reviczky Károly esküdt, Nagy József és Domby Antal esküdt. 2. A párkányi járásban : báró Baldacci Antal, Matyasovszky Sándor esküdt, Palkovich Károly főjegyző, Luby József főszolgabíró, Koller Károly, Hamar Pál, Pathó Pál alszolgabíró és Biró Károly. Esztergom városában a nemzetőrség már egy hónappal azelőtt véglegesen szervezve volt. István nádor Besze Jánost nevezte ki, őrnagyi ranggal, a nemzetőrség parancsnokává, a ki április 25-én feleskettette a nemzetőrséget. A délvidéki forrongás kitörésére a kormány május 16-án tíz önkéntes nemzetőri zászlóaljat szervezett, mely az 1848—49. honvédség alapja volt. Május 20-án a toborzás megindúlt országszerte. Esztergom város és a vármegye fiai közül többen kötöttek kardot a hon védelmére. Esztergomból Földváry Imre, Pór Antal, Mayer Sándor, Szőgyémy János, Brinckmann Antal, Leipolder Antal, Stanzl (Szilárd) János, Huber János, Mészáros Alajos és Tóth József csaptak fel honvédeknek. A képviselőválasztások már hadikészülődések közepette folytak le. Esztergom vármegye dunáninneni kerülete Zsitvay Józsefet, a párkányi Varga Benedeket, Esztergom városa pedig Besze Jánost választotta a július 2-ára egybehívott országgyűlésre képviselőül. Ez időtájt töltötték be az esztergomi érseki széket. E magas egyházi méltóságra a kormány Hám János szatmári püspököt ajánlotta, a kit V. Ferdinánd király június 25-én kinevezett. A kinevezésről csak július elsején értesült Hám János püspök, midőn Szatmárról visszatért a fővárosba, hogy az országgyűlésen részt vegyen. Az ország prímásaként ő is tagja volt az Innsbruckba menesztett küldöttségnek, majd onnan visszatérve, jelen volt az országgyűlés főrendiházának tanácskozásain. Prímási székhelyét azonban sohasem foglalta el. 1848 őszén a pesti Szervita-rend házában lakott, majd a budai prímási palotába költözött. Mikor Windischgrátz herczeg bevonult a fővárosba, a teljhatalmú fővezér unszolására, a püspöki kar nevében körlevelet intézett minden egyházmegyébe, a papsághoz. E körlevél miatt a honvédelmi bizottmány minden vagyonát zár alá vette. A mint azonban az osztrák sereg kiürítette a fővárost, 1849 április 22-én Hám János is menekült. Mialatt Bécsben tartózkodott, az udvar részéről felszólították, hogy mondjon le a prímási méltóságról. Hám János, a ki egész életét csak a jótékonyságnak és a vallásos cselekedeteknek szentelte, készséggel eleget tett a felhívásnak, s július hó 17-én aláírta lemondását, majd a szabadságharcz befejeztével, visszatért egykori püspöki székhelyére. (Irsik Ferencz : Hám János élete.) Mikor a délvidéki lázadás és a horvát pártütés egyre jobban terjedt, s az országgyűlés Kossuth Lajos megrázó beszédének hatása alatt, 200.000 katonát szavazott meg, az újonczozás az egész országban megindult. A védelem szervezésével egyidejűleg, a kormány a várakat igyekezett biztonságba helyezni. Az 1848 augusztus 8-án tartott közgyűlésen felolvastatott Mészáros Lázár hadügyminiszter leirata, melyben az Esztergom vármegyei nemzetőrséget Komáromba rendelte. A vármegye közönsége e leirat értelmében az 1425 főnyi nemzetőrség felét csakhamar talpra állítja, Kruplanicz Kálmán és Bakta Adolf esküdtek még aznap összeszedik a Libád, Kicsind, Párkány, Nána, Kőhídgyarmat, Kéménd helységekben összeírt nemzetőrség felét, Kovács Pál pedig Ebed, Muzsla és Béla helységek nemzetőreit Dunamócson összpontosította, hogy itt bevárják az esztergomi nemzetőröket, s hozzájuk csatlakozzanak. Az Esztergom városi nemzetőrök két százada aug. 10-én indult el Besze János őrnagy vezetése alatt a városháztérről, miután Ürge József városi káplán szent misét mondott. Párkányban és Dunamócson hozzájuk csatlakoztak az Esztergom vármegyei nemzetőrök, így számuk az ezerkétszázat jóval meghaladta. A nemzetőrök ötszáz előfogaton érkeztek Komárom alá, melynek kapuit zárva találták. Besze János ekkor beszédet intézett hozzájuk, mire egy küldöttséget választottak, mely felszólította Mertz várparancsnokot a vár feladására. Mertz engedett a felszólításnak, s erre az esztergomi nemzetőrök augusztus 11-én este 7 órakor bevonultak Komáromba. Alig néhány hét múlva újabb leirat érkezik gróf Bat-