Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)
IRODALOM, TUDOMÁNY ÉS MŰVÉSZET - Művelődéstörténeti visszapillantás - Borovszky Lénárd - Bossányi Farkas - Bottyán János - Bozóky Mihály - Burány Gergely - Burány János - Csáka Károly
132 Irodalom, tudomány és művészet. Borovszky Lénárd. Bossányi Farkas. Bottyán János, Bozóky Mihály. Burány Gergely. Burány János. Csáka Károlv. jának. 1881-ben a budapesti egyetemen a történelem magántanára, 1871—78-ban a budai Ének- és Zeneakadémia, 1876—82-ben a Nemzeti Zenede titkára, 1882-ben budavári plébános, a következő évben ez. prépost, utóbb kerületi alesperes, majd esperes és szentszéki ülnök; 1896-ban ez. püspökké, 1898-ban esztergomi kanonokká, majd pápai prelátussá nevezték ki. A magyar Czeczila-egyesület elnöke. Munkái: Három férfi-négves. (Szöveg Kuliffav Edétől) 1872.— Melyik a valódi egyházi zene? 1878. — A gyermek szent fohászai. Ima- és énekeskönyv. 1878. — A keresztény egyház ősi zenéje. (Jutalmazott mű) 1879. —Egyház-zenészeti jegyzeteim. 1880. —Magyar egyházi népénekek a XVIII. századból. 1881. — Cantionale et passionale hungaricum, XVIII. századbeli kath. énekgyűjtemény. 1882. —- Ősi egyházi énekeink (Férfi négyesek 1882—85.) — Szegedi Ferencz Lénárt egri püspök énekeskönyve 1885. — Dicshymnus Simor János bíbornok aranymiséjére. 1888. — Szent István tiszteletére rendelt három régi ének. 1886. — Őseink buzgósága imák és énekekben. (Jutalmazott mű). 1888. — Tizenkét eredeti magyar dal. (Előszó az elczifrázott és elnyújtott czigányzene ellen.) — Szent István-napi egyházi beszéd. 1897. — Első eredeti magyar rapsodia. Nagy zenekarra. 1897. — Király-hymnus. — Második eredeti magyar rapsodia. Nagy zenekarra. 1900. A társadalom. Eredeti dráma négy szakaszban. 1901. — Ezenkívül különféle lapokban közölt egyházi és világi zenészeti czikkeket, zeneművekről ismertetéseket, operai és hangverseny-bírálatokat. Borovszky Lénárd, benczés tanár, szül. Esztergomban 1792-ben. Meghalt 1869-ben. Munkái : Liber precum et hymnorum in usum stúdiósáé inventutis. 1840. Uj lelki mrnna, azaz imádságos és énekes könyv a ker. kath. ifjúság számára. 1869. — A bold. szűz Mária fehér lilioma. Imádságos és énekes könyv ker. kath. leányok számára. 1869. és 1872. Bossányi Farkas, jezsuita, szül. 1669-ben. Tanított Nagyszombatban és Kassán ; 1721-től három éven át prefektus volt Esztergomban. Meghalt 1726-ban, Több egyházi, filozófiai müve s néhány em'ékbeszéde jelent meg. Bottyán János, kurucz tábornok, szül. Esztergomban, a XVII. század közepe táján. Harczias szelleme és vakmerő bátorsága a harczi térre vonták őt, s e őbb a séllyei, majd az esztergomi végvárakban katonáskodott. 1683-ban az esztergomi vár lovasságának főhadnagya ett ; Lipót császár pedig a török ellen vívott hadjárat után ezredessé, s egy magyar huszárezred tulajdonosává nevezte ki. Elvesztvén a csatározásokban fél szemét, katonái Vak Bottyánnak nevezték el. A karlóczai béke után visszavonult esztergomi kastélyába ; de 1701-ben már a Rajna mellett harczolt, a honnan hazatérve, a császáriakkal a fölkelők ellen küzdött. Méltatlan üldözésnek lévén kitéve, 1704-ben II. Rákóczi Ferenczhez állott, ki őt azonnal tábornokká tette ; ez időtől ő lett a kurucz háborúk leghősiesebb s úgyszólván mondaszerű alakja. Egymásután aratta diadalait FelsőMagyarországon s a Dunántúl ; erejének és bátorságának igen sokat köszönhettek a fölkelők. Számos diadala után 1709 szept. 27-én halt meg Gyöngyös mellett, Tarna-Orsön levő táborában. Bottyán János vezénylő tábornok levelezései s róla szóló más emlékezetre méltó iratok (1685—1716.) czímén összegyűjté s kiadta Thaly Kálmán 1883. a kuruczkor történetére nézve nagyfontosságú iratait. Bozóky Mihály, kántor, szül. Kicsinden, 1755-ben. Esztergomban egy ideig mint nevelő és iskolasegéd működött ; 1773-ban Dömösön, 1776-ban pedig PilisMaróthon kántor lett. Meghalt 1839-ben. Munkái : Katolikus korbéli kótás énekes könyv. Vácz, 1797. — Faon és Hersze. (Lafontaine után) 1803. — Téli rege (Wielandtól) Pozsony, 1804. — A jól meghalásra serkentő magyar egyházi énekes könyv. Vácz és Nagyvárad. 1806. (Ujabb kiadás Pest, 1857.) — Az estvének természeti rajza. Burány Gergely dr., prépost, szül. Esztergomban, 1852 febr. 6-án. 1871-ben a csornai premontrei kanonok-rendbe lépett s tanulmányai elvégzése után Keszthelyen, majd Szombathelyen lett tanár ; később mint cz. főigazgató a keszthelyi főgimnázium igazgatója. Jelenleg a csornai premontreiek prépost-prelátusa s az orsz. közokt. tanács tagja. Müvei : A római állandó törvényszékek és a bünfenyítő eljárás Cicero korában. 1883. — A görögök és rómaiak vallása ker. szempontból tekintve. 1885. — A római polgári perekben való bíráskodás a köztársaság idejében. 1894. - Szerkesztette a vasmegyei régészeti egyesület Évkönyveit (XII—XIV.), melyekben több értekezése jelent meg. — írt ezenkívül bírálatokat és régészeti czikkeket különféle lapokba. Burány János, ügyvéd. Munkája : Esztergom talajvizei s a vízvezeték. 1887. Irt még czikkeket az esztergomi s vidéki szénbányák és az esztergom— budai vasút és vízvezeték ügyében. Csáka Károly, gimn. igazgató, szül. Esztergomban, 1844 okt. 22-én. Esztergom főegyházmegyei pappá fölszenteltetvén. 1866-ban. rövid idei lelkész kedése után, 1868-tól 1873-ig nagyszombati főgimn. tanár. Ekkor a körmöcz' áll. reáliskolához nevezték ki tanárnak ; két év múlva a trsztenai algimn. ideiglenes,
