Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE NEMES CSALÁDAI - A XIX. század - Családok - Nedeczky (Nedeczei és Lábatlani) - Osváth - Pálffy (Erdődi, gróf és herczeg) - Palkovics (Szenkviczi.) - Pamhakell - Pató (Pathó) - Pécsy - Petheo - Pongrácz (Szentmiklósi és Óvári, urak, bárók és grófok) - Rényi

458 Esztergom vármegye nemes családai. Nedeczky (Xedeczei és Lábatlani). A család múltját a Komárom vármegyét tárgyaló kötetben ismertettük. Ezúttal csak a család Eszteigom vármegyei ágára terjeszkedünk ki. A család, a Korlátbkeöyek után Vérth. Lábatlan, Radvány. Piszke és Bikal birtokokat szerezte, a melyekre Sándor és Mihály 169í)-ben nádori, 1702-ben pedig királyi adományt nyertek. Mihály, a ki vármegyei szolgálatba lépett, 1702—11-ben Komárom és Esztergom vármegyék főjegyzője volt. Sándor 1696-ban Gyiva birtokot szerezte ; később Karván is szerzett részeket. A szabadságharcz kitörésekor II. Rákóczi Ferenczhez csatlakozott, a ki 1706-ban Oroszországba küldte követségbe. 1711-ben kegyelmet nyervén, hazajött s még ebben az évben Esztergom vármegye helyettes alispánjává választották. Sándornak nem voltak gyermekei, birtokait Mihály fiai, István és Ferencz örökölték. Az utóbbi Komárom vármegye szolgálatába lépvén, 1727-ben al-, majd 1738-ban főbíró, később alispán lett. 1751-ben táblai ülnökké neveztetett ki. Fia András 1757-ben Komárom vármegye főjegyzője lett, 1762-ben másodalispán. Testvére Pál, (1728—88) Vérthen lakott ; másik testvére Kristóf, 1759-ben hadnagy az Esterházy-ezredben, tőle származik a család görbői ága ; végül Ferencz, (szül. 1745 t 1814) Komárom vármegye főbírája, majd főpénztárnoka. Utódai közül : Kálmán (szül. 1810 f 1890) Komárom várm. főjegyzője. Fia Ödön, kir. kúriai bíró. Károly (szül. 1814 f 1857) Esztergom várm. jegyzője, később a primási uradalom ügyésze. Sándor (szül. 1816 f 1900) 1848. nemzetőri százados. Gáspár, (szül. 1822 | 1893.) Dömösön plébános. Osváth. Ősi székely eredetű család, melynek őse Szapolyai János király uralkodása alatt (1526—40) Ugocsa vármegyében telepedett le. Utódai : Pál, Gergely, András István 1630 május 12-én nyertek czímeres nemeslevelet III. Ferdinánd királytól, melyet 1630-ban Borsod és 1656-ban Szatmár vármegyében hirdettek ki. Tagjai közül György és András a XVII. század közepén Berettyóújfaluban laktak, György 1659-ben részt vett II. Rákóczy György lengyelországi hadjáratában, de tatár fogságba esvén, 200 tallérral kellett magát kiváltania. Fia András, 1686-ban Bihar vármegye táblabírája. Utóda Pál 1745-ben szintén Berettyóújfaluban birtokos. A jelenleg élő nemzedék Páltól (szül. 1800 f 1864) származik. Utódai közül : Pál 1848—49-ben honvédtiszt, majd Bihar vármegye csendbiztosa. Fiai: Andor Esztergom szab. kir. város főjegyzője, Imre kir. tvszéki bíró, Gyula író. Czímer : kékben, zöld alapon fehér lovon ülő zöldruhás, fehérköpenyeges, sárgacsizmás, sarkantyús, magyarsüveges vitéz jobbjában lobogós lándzsát tart. Sisakdísz : zöldruhás, kék öves, magyar süveges, szemközt fordult vitéz növekvően, jobbjában kardot tart, balját csípőjére teszi. Takarók : kék-arany, veres-ezüst. Pálffy (Erdődi, gróf és herczeg). A család múltját a Pozsony vármegyét tárgyaló kötetben ismertettük. Esztergomban a család a XVII. század közepén Bátorkeszit szerzi, melybe Pál örököseit 1654-ben beiktatták. Bátorkeszi a XVIII. században P. Miklós nádor örököseinek birtokába jut, utóbb a herczegi ágé lesz, mely 1848-ig volt a helység földesura. A bátorkeszi uradalomhoz Esztergom vámügyéből Kisújfalu, Köbölkút helységek tartoztak. Palkovics (Szenkviczi.) Károly, Sándor és ennek fiai: Károly, István, Lajos, Géza és Gyula 1835-ben nyertek nemesi bizonyságlevelet Esztergom vármegyétől. A család nemessége még Pest és Gömörkishont vármegyékben volt kihirdetve. Károly vm. birtokos, Esztergom vármegye és város 48/49. kormánybiztosa, 61-ben I. alispánja, orsz. képviselő és az Esterházy herczegi javak zárgondnoka volt. Gyermekei: I. László (f) várm. tb. főjegyző volt; Clarissa (f) Szőllősy Kálmán huszáralezredes neje, Gizella: férjezett Pongrácz Sándorné, fia : Kázmér vm. főjegyző ; Miklós (f) és Pál (f) ikertestvérek, vezérkari őrnagyok ; s II. László vm. tb. főjegyző. Pamhakell. Bernát 1712-ben nyert czímeres nemeslevelet III. Károly királytól. Az 1754—55. évi nemesi összeírásban e családból Mihály van felvéve Esztergom vármegye nemesei közé. Czímer : Veressel és kékkel hasítva. Elől : két ezüst haránt gerenda, zöld ágon ülő harkálylyal, a veres mező többi része egy-egy ötlevelü fehér rózsával megrakva. Hátul : arany markulatú görbe kardot tartó arany oroszlán. Sisakdísz : pajzsbeli oroszlán növekvően. Takarók : kékarany, veres-ezüst. Pató (Pathó). György az 1623 febr. 23-án és Gergely, az 1626 jan. 6-án tartott közgyűlésen Esztergom vármegye nemesei sorába beiktattatott. Pál, István és György testvérek, nagybátyjukkal Jánossal és Endrével együtt 1715-ben igazolták nemességüket. Az 1754—55. évi nemesi összeírásban e családból István és János fordulnak elő Esztergom vármegye nemesei között. A XIX. század elején e család Muzslán lakott. Pécsy. Az 1754—55. évi nemesi összeírásban e családból Imre van felvéve Esztergom vármegye nemeseinek névsorába. Petheo. Sebestyén, az 1746 november 7-én tartott közgyűlésben, Veszprém vármegye bizonyítványa alapján vétetett fel Esztergom vármegye nemeseinek sorába. Az 1754—55. évi nemesi összeírásban e családból Sebestyén szerepel az Esztergom vármegyei nemesek között. Jakab 1780-ban nyert nemesi bizonyságlevelet Esztergom vármegyétől. Pongrácz (Szentmiklósi és Óvári, urak, bárók és grófok). Ősi Liptó vármegyei család, mely közös eredetű a Szent-Iványakkal. 1286-ban nyer adományt Szent-Péter, Szent-Miklós és Hogfalva birtokokra. I. Pongrácz, a ki már Szent-Miklósinak íratik, 1368-ban nyer új adományt és vásárjogot Szent-Miklósra. Unokája II. Miklós, 1424-ben vásárjogot szerez Andrásfalvára. Négy fia maradt, kik közül II. Pongrácz 1458-ban Óvár és Sztrecsén várát nyeri adományul. A családot testvérei: István és Jakab terjesztik tovább. Jakabtól származik a bárói és a grófi ág. A nemesi ágat István unokái Miklós (1548), Péter (1551) és Mátyás terjesztették tovább. Mátyás ágát fiai, Mihály és János, két vonalon folytatták. János vonalán Antal kamarai igazgató (1791) két fia Antal és Alajos, utódai élnek, a kik közül Péter (| 1851) Liptó vármegye főügyésze, Antal fia Kázmér (szül. 1801 t 1881) Komárom várm. főszolgabírája. Fiai : Sándor (szül. 1835 f 1889) 1861-ben szolgabíró, majd esztergomi ügyvéd ós 1865-ben herczegprímási uradalmi főügyész ; Zsigmond (szül. 1840 f 1905) ügyvéd Esztergomban. Kálmán (szül. 1844) kir. közjegyző Nyitrán. Sándor fia : Kázmér (szül. 1869) Esztergom vármegye főjegyzője. (A család czímerét 1. a Hont vármegyét tárgyaló kötetben.) Rényi. Zólyom vármegyei eredetű armalista család, a melynek egyik ága az 1840-es években Esztergom vármegyébe származott át, hol Rezső ügyvéd, a városi törvényszék elnöke és Esztergom vármegye tiszteletb. főjegyzője volt. Czímer : Kék mezőben nyolczágú arany-csillag.