Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)
ESZTERGOM VÁRMEGYE NEMES CSALÁDAI - A XV. század - A XVI. század - A mohácsi vész után - A XVII. század
450 Esztergom vármegye nemes családai. A XV. század. A XVI. század. A mohácsi vész után. A XVII. század. a XIV. században az Esztergom szomszédságában fekvő Szamárdiban, a XV. század végén Karva környékén birtokosok. Zsigmond király uralkodása alatt ismét néhány újabb család szerez birtokot a vármegye területén. Zsigmond 1434-ben Pogánytelki Tamásnak adta Béla helységet, 1439-ben Pogánytelki Tamás és Bálint, valamint rokonai Tatai Pál, Gyivai Dömjén fia Jakab, Belegi Domonkos fia Jakab Gyivát nyerik adományul. Zselizi Töttős László fiai 1420-ban Kéty szomszédos birtokosai. Kuraly a Kathyz nembeli Szécsényi László fia László, későbbi nógrádi főispán birtoka, melyet 1437-ben Kanizsai János érseknek adott cserébe. (Fejér X. 7. 619). A Lábatlani vagy Dédi Farkas család a XV. században kezd nagyobb szerepet játszani. László 1444-ben esztergomi várnagy és a vármegye alispánja, 1452-ben Bercse pusztát bírja. (Orsz. Lev. Dl. 13793.) Gergely 1477-ben esztergomi várnagy. Mérgesi Péter 1444-ben szintén a Bercse puszta birtokosa, Hangoni Perselth János 1458-ban Csév helységben bír részeket; Thawasz Bálint, Anda Mihály, Fekete Dömötör 1487-ben az Ebed melletti Kölked birtokosai, Thúróczi Miklós 1468-ban Bajon helység részbirtokosa. Szömörei János, alkalmasint a Szemere nemzetségből, Esztergom vármegye alispánja (1444—1450.) Doroszlófalvi Gergely 1450-ben szintén a vármegye alispánja volt. Kesző (Ravaszkesző) 1460-ban Ország Mihályé, a ki azt zálogjogon birta. (Dl. 15445.) Chuzv István, Neboyszai Simon és Thompa Domokos 1467-ben Gyíirki és Tompa határai ügyében egyezkedtek az esztergomi nagypréposttal. Bajnai Both András 1493-ban Sárás pusztára nyert új iktató parancsot II. Ulászló királytól. Kistapolcsányi Gergely 1494-ben Libád birtokosa. (Orsz. Lev. Dl. 16.544. 19.982.) A XV. század végén fennálló birtokviszonyokról az 1494—95. évi adóösszeírások nyújtanak némi felvilágosítást. 1494-ben 1322 portát, 1495-ben 1100-at írtak össze. Sajnos azonban, az összeírás csupán öt birtokos nevét őrizte meg. Ezek : a király, kinek Tolna községben 17 portája volt, az esztergomi érsek 88 porta birtokosa, Egervári László horvát bán, kinek vitámi (Komárom vármegye) várához Esztergom vármegyéből 25 porta tartozott, továbbá Somi Jósa temesi gróf, a ki Bényben volt birtokos, hol 46 portát írtak össze és Újlaki Lőrincz szerémi herczeg, kinek 32 portája volt a vármegyében. A XVI. század elején a mohácsi vészig terjedő időszakban a következő kisebb birtokosokat találjuk a vármegye területén : a Sáros vármegyéből ide szakadt Kapy család megszerezte Karvát, melynek egy negyed részét 1519-ben kötött egyezség értelmében Sárkányi Pathy Károlynak adta át. Pathi Bene.senich Mátyás, Konkoly Péter, Bajnai Both András 1502-ben Lábatlant bírják, 1503— 19-ben ugyanitten Bajoni János, Erdődi Bakócz Tamás, Földesi János és Máté, 1519-ben pedig Bucsányi Korláthkeöi Péter birtokosok. Piszke 1519-ben Bajoni János és Erdődi Bakócz Tamás esztergomi érsek birtoka. Sárkányfalva 1505-ben Kapy Menyhérté, de eladta; leánya Pathy Károlyné Kapy Katalin azonban még ebben az évben visszaszerzi. Csév 1525-ben Czobor Gáspár birtoka. Ravaszkeszőt a Báthori család szerzi meg, mely tőlük Bátorkeszinek neveztetett el. Bá Jhori István és György 1502-ben iktattattak Ravaszkesző, Újfalu (Kisújfaiu) és Köbölkút birtokába. Ettől kezdve Bá+orkeszi lett a Báthori család birtokainak központja. 1532-ben már városnak irják. Dl. 21094. N. r. a. Fasc. 423.35) A mohácsi vész utáni birtokviszonyokról az adóösszeírásokból nyerünk adatokat. Különösen becsesek ezek az összeírások, mert egyúttal feltüntetik azt is, hogy a török hódoltság következtében az ősi birtokos osztály miként pusztúlt évről-évre a vármegyében. A legrégibb adólajstromok szerint (1531 — 1533-ban) a következő világi birtokosokat találjuk a vármegye területén: Károly Pál alispán 1531-ben Béla helység földesura. Pozsár János 1532-ben Nagy-Bélát bírja. Báthori István nádor özvegye 1531-ben Bátorkeszi ura. Pekri Lajos 1533-ban Bátorkeszi, Újfalu és Köbölkút földesura. Erdődi István NagyBény földesura, mely helység eredetileg az érseki uradalomhoz tartozott. Nyáry Ferencz 1532-ben Libádot, Kőhídgyarmatot és Nánát bírta. Gyivai János 1532-ben Gyivát bírta, ez a falu szintén a káptalan földesurasága alá tartozott. Az 1549. évi összeírás szerint Alsó-Bény és Felső-Bény Balassa Menyhérté, Bátorkeszi, Köbölkút, Mocs, Bart és Újfalu Báthori Andrásé, Sárkányfalva Csernaházi András faluja. Az 1553. évi összeírás alkalmával csupán 17 helységben 142 portát írtak össze, ebből 92 az esztergomi érseké, négy Balassa Menyhérté; 44 Báthori Andrásé és három Csernaházv Andrásé volt.
