Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - III. RÉSZ. A LEGÚJABB KOR - Képviselő-választás 1896 - Magyarosodás - Erzsébet királyné halála - Ex-lex - A főispán ötvenéves jubileuma

232 Esztergom vármegye őstörténete. 439 volt. Ez után közgyűlés a vármegyeházán, a melyen a főispán. Szabó Mihály főjegyző, Frey Ferencz orsz. képviselő, Mattyasóvszky Vilmos vármegyei tiszti ügyész, tartottak szónoklatot. A prímáshoz táviratot küldtek. Délben 200 terítékes díszebéd volt. A vármegye községei is ugyanezen a napon tartottak szép ünnepélyeket. Azonkívül tömegesen rándult föl a lakosság a budapesti kiállításra, s részt vettek a szomszédos vármegyékben több ünnepélyen. A képviselő-választások október 28-án folytak le. Az egész vármegyében nagy korteskedéssel igyekeztek pártjukat erősíteni a jelöltek. Az esztergomi kerületben Földváry István és Frey Ferencz voltak a jelöltek s az utóbbi nyert nemzeti párti programmal, a köbölkúti kerületben Kobek István, a dorogiban Hulényi Győző győzött, mindketten szabadelvű párti programmal. A régi lelkesedéssel ünnepelte a vármegye a királyt 1897 szeptember 27-én. mikor ö felsége elhatározta hogy III. Béla királynak és feleségének, Antiochiai Margitnak Székesfehérvárott föltalált csontjait a budavári koronázó templomban helyezteti örök nyugalomra. Épen úgy, mikor a fővárosnak tíz szobrot adományozott. Az októberi közgyűlésen foglalkozott ezzel a vármegye s föliratot intézett a királyhoz. Szintén föliratot küldött II. Vilmos német császárhoz is, a ki a magyar király vendégeként az udvari ebéden híres pohárköszöntőt mondott. 1898 április 11-én a vármegye díszgyűlést tartott, a melyből a 48-iki törvények szentesítésének emlékére hódoló feliratot küldöttek ismét a királynak. A magyarosodás ügyéről tiszta képet abból a jelentésből kapunk, a mely a közigazgatási bizottság júniusi közgyűlésén tettek Andrássy Jáncs alispán és Vargyas Endre kir. tanfelügyelő. Megvizsgálták nyelvcsoportok szerint az esztergomi járás idegen nyelvű községeinek népiskoláit s az egyes községekről részletes jelentést tettek. Általában örvendetes eredménynek találták, hogy a magyarosodás szemmelláthatólag megindúlt s összeállították a jövőre való elveket is. Ezek közt szembetűnő az, hogy a vallástan tanításának nyelve mindenütt nemzetiségi, német vagy tót, úgy, hogy a herczegprímáshoz kellett fordúlniok hogy az országos törvénynek a tannyelvre vonatkozó szabályait hajtsa végre. A vármegye igaz és mély megdöbbenéssel hallotta a rémhírt , hogy Erzsébet királyné orgyilkos kezétől esett el. A herczegprímás küldötte a legelső részvéttáviratot a királyhoz. A város külön gyászjelentést adott ki, az alispán gyászkeretű kérelem levelet küldött szét a törv. bizottság tagjaihoz s meghívta őket szeptember 29-re a gyászistentiszteletre. Nyilvános mulatságra 30 napig nem adtak engedélyt. A gyászközgyűlésről részvétföliratot küldöttek a Felséghez. Az 1899-ben beállott ex-lex nem foglalkoztatta, vagy legalább vitát nem provokált a közgyűlésen. A vármegye végezte dolgát a rendes modorban. Mikor azonban az új minisztérium kineveztetett, nagy örömmel és lelkesedéssel köszöntötték, mint igazi csodát a képviselőházi viharok és háborúságok közepette, s szívesen előlegezték a bizalmat az új kormánynak s erről feliratban értesítette is. 1899 júliusában a vármegye rendkívüli közgyűlést tartott a pénzügyigazgatóság elhelyezése miatt. 1900 jan. 1-től kérte a közgyűlés annak a fölállítását s bizottságot küldött ki, a mely a miniszternél kieszközölje a kérés foganatosítását. Az új főgimnázium alapkövét szept. 17-én tették le. Foglalkoztatta a vármegyét az 1897. XXXVIII. t.-cz., a mely az esküdtbíróságokról szóló törvényt tartalmazza s 1900 jan. 1-én lépett életbe. 1900 május 10-én a vármegye derék főispánját ünnepelte ötven éves közszolgálati jubileumán. Délelőtt tíz órakor ünnepélyes közgyűlést tartottak, a mely előtt a plébánia-templomban voltak istentiszteleten a törvényhatóság tagjai. A közgyűlést az alispán nyitotta meg s szokás szerint küldöttség hívta meg rá a főispánt. Az első szónok Boltizár József püspök volt, a kinek beszéde alatt leleplezték a főispánnak Vastagh György által festett arczképét. Utána Andrássy János alispán beszélt, majd a vármegyei tisztikar nevében B. Szabó Mihály, Esztergom városa nevében pedig Wimmer Imre polgármester. A főispán beszédében teljes joggal felelt így : „Örömmel és megnyugvással tekinthetek ma én is vissza hosszú szolgálataimra, mert ha csak egy paránya voltam is ama millióknak, kik a szent eszmékért csüggedetlenül küzdöttek, mégis több mind 30 éven át vezetője voltam e vármegye politikai életének s hazánk nagy történelmi korszakában én is iparkodtam hűségesen teljesíteni hazafiúi, polgári és tisztviselői kötelességemet." Képviselőválasztás 1896. Magyarosodás. Erzsébet királyné halála. Ex-lex. A~ főispán ötvenéves jubileuma.