Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - III. RÉSZ. A LEGÚJABB KOR - Képviselő-választás 1887-ben - Rudolf trónörökös halála - Véderő vita - Almásfüzitői vasut

232 Esztergom vármegye őstörténete. 435 Délután 1 órakor fogadta a prímás : a Szt. László társulat küldöttségét Schlauch püspök, a Szt. István társulatét gróf Apponvi Albert vezetésével, Nógrád, Nyitra, Somogy, Veszprém, Pozsony vármegyék, Pápa város, Szélakna, a budapesti egyetem ifjúsága, az erdélyi katholikus státus és az összes káptalanok küldöttségeit. Megható családi jelenet volt a székesfej érvári küldöttek fogadása, mert a primás oda való volt. Délután 2 órakor három helyen díszebéd volt kb. 7—800 terítékre. Az első felköszöntöt a herczegprímás mondotta s előbb a pápára, XIII. Leóra, aztán Ő felségére a királyra emelte poharát. Haynald Lajos, Szapáry Gyula, Vanutelli nunczius stb. beszéltek még. A ldrály október 26-án kelt rendkívül meleg és szeretetteljes kézirattal lepte meg a herczegprímást, és október 30-án szombaton személyesen is meglátogatta őt. Délelőtt 9 órakor érkezett vonaton, Tisza miniszterelnöktől kísérve. Kocsin robogtak be a párkányi állomásról s mivel épen hetivásár volt Esztergomban, nagy tömeg nép állott az útakon és éljenezte a királyt. A herczegprímás a palota dunai bejáratánál fogadta a felséget, a ki mindjárt a bejárat előtt kifejezte szerencsekívánatait. Villásreggeli után a király számára berendezett lakosztályban fogadta a küldöttségeket, először a főpapságot, melyet a prímás vezetett, utánuk a tiszti kart, majd a vármegye és a város díszküldöttségeit. Ezután a Bazilikába hajtatott s megtekintette annak nevezetességeit a főpásztor kalauzolása mellett. Délben díszlakoma volt, mely után 3 órakor a felség elutazott. Számtalan üdvözlőirat érkezett ekkor a prímáshoz. Ezek közül első a XIII. Leó pápáé, a mely már szeptember 21-én kelt és igen bensőséges hangú. Kiváló irat a pannonhalmi Szent Benedek-rend üdvözlő irata, melyet Vaszary Kolos főapát irt. A herczegprímás ez alkalomból 50—60.000 forintnyi alapítványt tett különböző czélokra. 1887 júniusában volt az új képviselőválasztás. Erős harcz folyt mindenfelé, különösen Esztergom városban, a hol a régi képviselővel, Horánszky Nándorral szemben, Polónyi Géza lépett fel függetlenségi programmal. Sok zajjal esett meg a választás, de abból Horánszky került ki győztesen, 158 szótöbbséggel. A dorogi kerületben Reviczky Károlyt egyhangúlag választották meg, a köbölkútiban Zboray Béla függetlenségi győzött Kobek István ottani birtokos ellen. 1889 január 30-án meghalt Rudolf trónörökös. Esztergom város és a vármegye népe is megrendülve, szinte rémülten vette a hírt. A gyászt azzal fejezték ki, hogy nyolcz napon át semmiféle nyilvános vígalmat nem tartottak az egész vármegyében ; a herczegprímás saját maga és főegyházmegyéje papsága nevében hódoló feliratot küldött. A város február 6-ángyásznapot tartott, fekete lobogókat tűztek ki csaknem minden házra, a boltok zárva maradtak s a főszékesegyházban tartott gyászmisén megjelent a vármegye bizottsága a főispánnal élén. A vármegye közgyűlésén április 29-én emlékezett meg a főispán a súlyos csapásról, a mely fölött a vármegye a jegyzőkönyvben fejezte ki mély fájdalmát. A tavaszszal folyt le a véderő-vita az országgyűlésen. A vármegye közönsége, csak úgy mint az ország többi része, ellene volt a törvényjavaslatnak s több ízben tartottak népgyűlést is miatta. A közgyűléskor már megvolt szavazva a törvény, de a főispán maga is igy nyilatkozott róla : ,,Vajha e három hónapot ki lehetne törülni a parlamentárizmusunk történetéből !" Augusztus 15-én adták át a nyilvánosságnak az esztergomi Bazilikát. Boldogasszony napja s egyszersmind búcsú napja is volt ez, szép idő kedvezett az ünnepnek, úgy, hogy ezrivel sereglett nagy vidékről a nép Esztergomba. A deczemberi közgyűlésen megejtették az új tisztviselő-választást. Az egész választás simán folyt le, személyi változás szinte nem is történt. Alispán maradt Kruplaniez Kálmán, főjegyző Andrássy János. 1890 május 20-án végre beterjesztette Baross Gábor kereskedelmi miniszter az esztergom—almásfüzitői helyi érdekű vasút engedélyezéséről szóló törvényjavaslatot. Tíz évnél tovább tartott az előzetes tárgyalás, úgy hogy érthető örömet keltett az első reális tény. A vármegye a főispán elnöklete alatt küldöttség által köszönte meg a miniszternek az engedélyezett vasútvonalat és egyúttal mind kérte, hogy mielőbb kössék össze Esztergomot a fővárossal közvetlen vasúttal is. 1891 január 23-án meghalt Simor János bíboros herczegprímás. Az egész varos, a vármegye s az ország gyászszal hallotta a halálhírt. Impozáns temetést Képviselő választás. 1887-ben. Rudolf trónörökös halála. Véderő vita. Almásfüzitő vasút.