Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - III. RÉSZ. A LEGÚJABB KOR - A fúzió - Deák Ferencz halála

232 Esztergom vármegye őstörténete. 443 445 ugyan erélyes indítványt adtak be mellette a júliusi közgyűlésen s heves védőbeszédeket tartottak a főjegyző mellett, de indítványukat a közgyűlés 13 szótöbbséggel elvetette. Az elintézett vármegyei ügyek között fontosabbak a vármegyei bizottsági tagokat választó kerületek újjáalakítása : az egészségi köröknek újból való beosztása ; a közmunka teljesebb összeírása, a Duna töltéseinek kiigazítása, javítása, a gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről szóló törvény életbe léptetése; s végűi az év utolsó közgyűlésén a tisztújítás, a mely most is egészen simán folyt le. Alispánná ismét Kruplanicz Kálmánt választották, főjegyzővé pedig Andrássy Jánost. A közigazgatási bizottság tagjai lettek : Boronkay Lajos, Koller Antal. Mattyasóvszky Kálmán, Heya Tivadar, Gangl János. 1878-ban az árvaszék megkapta végleges alakját s beosztását. Ekkor állították fel az új szervezett vármegyei m. kir. építészeti hivatalt is. Megalakították a népnevelési bizottságot. Ebben az évben új képviselőválasztás is volt. Az új országgyűlést október 17-re hívta össze a király s a választások meglepetést most sem hoztak. Esztergom követe ismét Pór Antal lett, a dorogi kerületé Keményfy Árpád, a köbölkutié Kobek István. Nagy mozgalmat idézett elő Bosznia és Herczegovina megszállása. A vármegyét ez közelről érintette, mert a 26-ik gyalogezredet mozgósították s ehhez a vármegyebeli hadkötelesek legnagyobb részét behívták. Súlyos csapás volt ez nyár idején a gazdálkodó népre, átérezte a vármegye bizottsága is, és Andrássy János főjegyző a következő indítványt tette : Miután megyénk csaknem összes hadköteles fiai liarczra szóllíttattak, honpolgári kötelességünk, hogy itthon maradt családtagjaikon mi segítsünk. Ezért : 1. A vármegye közönsége az alispán elnöklete alatt egy bizottságot alakítson, a melynek hivatása legyen : hogy megsebesült liarczosaink ápolásának előmozdítására a közönség körében tépést, pénzt és egyéb segélyt gyűjtsön s a honmaradt családtagoknak a megélhetés lehetőségét biztosítsa. 2. Tegyen a vármegye közönsége a magas kormányhoz előterjesztést arra nézve, hogy ha a vármegye ezeknek elég segélyt adni nem tud, a kormány folyósítsa a kimutatandó összeget, akár a hozzá begyűlt adományokból, akár az állampénztárból. Az indítványt elfogadta a közgyűlés és a szerint járt el. Az őszi közgyűlésen már megkapták a Felség köszönő kéziratát a gyors és pontos bevonúlás és az otthon maradtak családtagjainak segélyezéseért. 1879 tavaszán, április 24-én volt Ő felségének I. Ferencz József uralkodónak és Erzsébet királynőnek házasságuk 25 éves fordúlója. Erre az alkalomra a vármegye hódolófeliratot küldött hozzájuk. Még nagyobb lelkesedéssel üdvözölte a vármegye a Felséget a következő évben, mikor az uralkodó ötvenedik születésenapját érte meg. Ekkor is hódoló föliratot szerkesztettek, a melyben az uralkodó pályáját erőteljes szavakkal jellemezték. ,,A lezajlott ötven év majdnem minden nemzet életében korszakalkotó. Nem egy uralkodó száműzetve hónából, régi dicsőségének romjain mereng : a legrégibb dinasztiák ellen nyílt sisakkal küzd, vagy gyilkos tőrrel leselkedik az elvakúlt és fékeveszett szabadosság orvkeze ; új birodalmak és köztársaságok alakúltak a szomszéd államokban és még az angyalvár ormain is sűrű fellegek ülnek. Egyedül Felséged birodalma áll rendületlenül az egyetemes rázkódtat ás közepette . . ." Esztergom városának ügyeibe a vármegye 1880-ban avatkozott bele először erősebben. A belügyminiszter utasította, hogy mint a város legközelebbi fennhatósága, intézkedjék, hogy a város, a mely rendkívül súlyos adósságok alatt nyög, ügyeit rendezze. Erre a főispán vizsgálatot indított s annak befejezésével ráírt a városra, hogy a konszolidált adósságain felül levő terheknek, mint tisztviselők, tanárok, nyugdíjasok követeléseinek s más személyi tartozásoknak rögtön tegyen eleget, mert ezek a város jó hírnevét a legnagyobb mértékben koczkáztatja. Egyszersmind cselekvő hátralékait hajtsa be stb. A város rövid idő alatt felelt rá s kimutatta, hogy viszonyai napról-napra javúlnak. Ezt megnyugvással vette tudomásúl a vármegye, de azt nem, hogy a város több intézkedésében még mindig a teljes önállóság elvei szerint járt el. A vármegye kormányzása ebben az évben bizonyos tekintetben válság elé került. A főispán január elején beadta lemondását ; erre örökös betegsége adott okot, már évek óta nem tudott eléggé megfelelni kötelességének kedve szerint. A lemondását egész éven függőben tartották s e miatt a főispán nem Az okkupácziő. A király jubileuma. Esztergom város ügyei. FöispánváLság, s