Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)
ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - II. RÉSZ. A TÖRÖK HÓDOLTSÁGTÓL A KIEGYEZÉSIG - Gyulay Ferencz - Hadi terhek
232 232 Esztergom vármegye őstörténete. 390 Gyulay Ferencz. Szabályrendeletek. Hadi terhek. ezután is gyakran találkozunk vele a közgyűlési jegyzőkönyvekben. 1716-tól kezdve ismét betöltötték a helyettes, vagy másodalispáni tisztet, melyre 1716-ban Takácsy Andrást, 1720-ban Pamhakkel Mihályt választották meg. Sándor Menyhért utóda Gyulay Ferencz lett. Gyulay Ferencz, anyai ágról az Esztergom vármegyében birtokos Kéméndy család sarja, 1702-ben tűnik fel a vármegyében, majd elveszi Nedeczky Sándor özvegyét, Huszár Ilonát, s így tekintélyes vagyon birtokába jut. 1721-ben Esztergom vármegye alispánjává választatott, 1724-ben egyúttal Komárom vármegye alispáni tisztét is viseli. 71727-ben azonban megválik Esztergom vármegyétől"; később báróvá, majd gróffá s Ung vármegye főispánjává lesz. Az ő alispánsága alatt szervezték 1721-ben a közbiztonság fenntartására, a parasztokból alakított és felesküdött testületet, mely mindkét járásban egy-egy hadnagy és kapitány vezetése alatt őrködött a rendre. Az ugyanez évben kiadott szabályrendeletek, a sok tűzeset miatt, a lakószobán kívül eltiltják a dohányzást, rendezik az előfogatok ügyét, a sokféle mérték helyett az egész vármegyében a pozsonyi mérő, vagyis szapú alkalmazását rendelik el, s szigorúan intézkednek a káromkodók, a hamisesküvők ellen. Az iparczikkek árának és a munkabérviszonyoknak szabályozása végett a vármegye közönsége 1723-ban bizottságot küldött ki Gyulay Ferencz első, és Pamhakkel másodalispán elnöklete alatt. E bizottság, melyben Esztergom szabad királyi város is képviselve volt, szakértőkkel kiegészítve, az 1723 : 66. törvényczikk alapján állította egybe az árszabályt, melyet az 1724. évi január 31-én tartott közgyűlés is elfogadott és annak végrehajtásával az első alispánt bízta meg. Ezt az árszabályt az 1735-ben kiadott újabb szabályzat némileg módosította. Szabályrendeletileg állapították meg az élelmiczikkek árát is. Az 1727. november 24-én tartott tisztújító közgyűlésen Derghi és Karcsai Somogyi Lászlót választották alispánná, helyettes alispán Tersztyánszky János, az eddigi főjegyző lett. Az ő alispánsága alatt a jobbágy községekre is nagyobb gondot fordítottak, alatta volt az 1732. évi egyházlátogatás is a vármegye területén. Ekkor 39 községe volt a vármegyének, bele nem számítva Lábatlant és Piszkét, melyek ekkor Komárom vármegyéhez tartoztak. Ekkor összesen 16,973 lakosa volt a vármegyének. Alatta írták össze a zsidókat is 1735—38-ban; ekkor 12 családfő élt a vármegyében, közülök öten Morvaországból, heten ismeretlen helyről származtak. Somogyi alispánsága alatt a közgyűlések az érseki városon kívül, másutt is tartattak. így 1739-ben Magyarszőgyénben, 1740-ben Muzslán és Párkányban. Mária Terézia királynő ingadozó trónjának megmentésében a vármegye is kivette részét. Az országgyűléstől megajánlott 30.000 gyalogosból a vármegyére 148, a városra 24 ember esett, ezeket a bányavárosi ezredhez sorozták be, ezenkívül 592 pozsonyi mérő búzát, 1110 mérő zabot szolgáltatott a katonaság élelmezésére. Esztergom városa pedig a lovasság felszerelésére 600 forintot adott. Esztergom városában és Mócson tárházak épültek, hova a katonaság ellátására szükséges élelmi szert szállították. A háborúk újabb terheket róttak a lakosságra. Már az 1751. évi országgyűlés a vármegye portáinak számát 37-ről 40-re, majd 46-ra, a városéit 6 1/ 2-re emelte fel. Ez alapon azután az országgyűléstől megszavazott 700.000 forint hadi adóból a vármegyére 26.727 forint 28 krajczár, a városra 3776 forint 17 krajczár esett. (Hadtört. Közlemények 1897. évf. Országgyűlési irományok 1741. és 1751.) 1760-ban, midőn Mária Terézia királynő a nemestestőrséget felállította, a vármegye 1200 forintot, a város 200-at ajánlott fel. Nem csoda, hogy ily sok teher, a tömérdek véráldozat kimerítette a vármegye erejét. Midőn az 1764. évi országgyűlésre szétmentek a királyi meghívók, a vármegye utasította követeit, hogy az 1751. évben megajánlott félmilliónyi adópótlék elengedéséért könyörögjenek a királynőnél, valamint hozzák szóba a nemes testőrség ellátásának ügyét is, mert a vármegye szerint, a testőrség fenntartását csak az 1764. évi országgyűlésig lehet a közadókból fedezni, az országgyűlés van hivatva annak fenntartása felől intézkedni. Esztergom vármegye követei az országgyűlésen csakugyan síkra szállottak az adóleszállítás érdekében, de már a j40-ik ülésen beadták a derekukat, sőt nemcsak az adóleszállítástól állottak el, hanem még az adófelemeléshez is hozzájárúltak. Esztergom város követei hasonlókép az adófelemelés mellett szavaztak. (Horváth Mihály : Kisebb történelmi munkái. I. k.) Pedig az 1764—65. évi or-
