Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - II. RÉSZ. A TÖRÖK HÓDOLTSÁGTÓL A KIEGYEZÉSIG - II. Rákóczi Ferencz

232 232 Esztergom vármegye őstörténete. 368 Rákóczi még aznap kíséretével Kéméndre ment át, hol a további eljárás dolgában megállapodott Bercsényivel, a ki Le Maire dandárnok társaságában épen Esztergom helyzetének kikémlése végett tett kirándulásáról tért vissza. Miután júl. 16-án a tüzérség is megérkezett, Rákóczi csapatait harmadnap útnak indította. 19-én Fajkürtön találjuk, honnan a Vág völgyére vonult. (Dr. Márki Sándor : II. Rákóczi Ferencz I. 420.) Bottyán, a dunántúli hadjárat alatt szerzett sebeiből felgyógyulva, aug. 1-én Karvánál táborozott, miután Rákóczi a dunai átkelő védelmét bízta rá ; aug. 6-án azonban váratlanul Esztergom városa alatt termett, s a mezőről mindent elhajtatott, csakhogy megnehezítse az őrség élelmezését. Aug. hóban Károlyi Sándor hada is Esztergom vármegye területén tartózkodott. A mily fegyelmet tudott tartani Bottyán a seregében, ép oly féktelen kicsapongásra vetemedtek Károlyi emberei. Aug. havában Kéméndet teljesen kirabolták. A nép sírva menekült Bottyánhoz, kérve, hogy szorítsa fegyelemre Károlyi katonáit. Szept. 2-án Bottyánt is Kéménden találjuk, honnan Garamkövesden át, Hatvan felé vette útját, hogy Károlyival egyesülten, akadályozza meg gróf Herbevillenek Erdélybe való betörését. Bottyán ekkor csupán 200 embert hagyott hátra Karvánál, így a császáriak ismét féktelenül garázdálkodhattak a vármegyében. Herbeville 1705 nyarán csakugyan útnak indúlt Erdélybe. Szept. elején odahagyva csallóközi táborát, Esztergom vármegyén keresztül, Budának tartott. Útközben a császári hadak, különösen Muzsla és Bucs körül, mindent elpusztítottak ; a hadifuvarozásra kényszerített emberek barmai és szekerei tönkre mentek, vagy elvesztek. Bottyán, minthogy nem bírta megakadályozni Herbeville továbbvonulását, ismét visszatért a Dunántúlra, s az Érsekújvárral való összeköttetés fenntartása végett szabad hajdúcsapatot küldött a Vérteshegységbe. (Villányi Sz. i. m. 172. 1.) 1705—1706 telén Rákóczi erősen készült Esztergom visszavételére. Karvánál hidat akart veretni a Dunán. A tél folyamán számos sajka és hajó készült, melyek a karvai sánczok védelme alatt találtak biztos kikötőre. Az átkelőt 1706 elején Laky István, Bottyán főhadnagya őrizte ; később Bercsényi egész hadteste táborozott Karvánál. A fegyverszünet alatt tartott béketárgyalások meghiúsulása után Rákóczi Esztergom visszavételét tűzte ki feladatul, melyet a kuruczok már hónapok óta elzártak a külvilágtól, a mennyiben folyton portyáztak a város környékén s az élelemszállítást úgyszólván lehetetlenné tették. Június és július havában Rákóczi is Érsekújvárott volt, ekkor szemelte ki az Esztergom várának ostromához szükséges ágyúkat és mozsarakat, melyeket Érsekújvár piaczán állíttatott fel. A béketárgyalások miatt azonban csak aug. 2-án indult el Esztergom ostromára, midőn már 12.000 főnyi lovas és gyalogos had táborozott a vár falai alatt. Aug. 4-én Párkányhoz szállott és rögtön intézkedett, hogy gróf Forgách Simon hadával átkeljen a Dunán, hogy fenntartsa az összeköttetést Esterházy Antal hadaival, a ki ekkor a Fertő és Sopron környékén táborozott. Rákóczi a Garam torkolatánál, a Garam és a Duna balpartján levő közben ütötte fel sátorát. Aug. 6-áról 7-ére való éjjelen megkezdték a sánczásást a fejedelem jelenlétében, melylyel, valamint az esztergomi híddal 9-ére készültek el. A túlparton Gyürky Pál tábornok egy gyalog hadtesttel és az idegen lovassággal várta a támadásra szóló parancsot. Aug. 9-én megkezdődött a város bombázása, még pedig Le Maire hadmérnökdandárnok tanácsára a Dunán keresztül, a mire eddig, az ágyúk tökéletlensége miatt, senki sem mert volna vállalkozni. Aug. 12-én a fejedelem rohamot rendelt, de a budai ráczok közeledtének hírére a csapatok visszafutottak táborukba. Aug. 13-án a roham megújult, melyet bombázás előzött meg; 15-én újra egész nap bombáztatta a várost, majd éjjel ismét rohamra vezényelte katonáit, de Kucklánder várparancsnok töméntelen gránátot és bombát vetett az ostromlókra, a kiket a szokatlan tűzeső zavarba hozott, így az ellenség könnyen be tudta tömni a réseket. Embereinek megkímélése végett Rákóczi 17-én való éjjel ismét bombáztatta a várat, de bár a vár falai tövig ledőltek, az aug. 22-i roham kevés eredménynyel járt. Kucklánder parancsnok, midőn a fejedelem a vár feladására szólította fel, tagadólag válaszolt, sőt szept. 5-én kitört a várból és a kuruczoktól készített aknákat elfoglalta. II." Rákóczi Ferencz.