Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - I. RÉSZ. A HONFOGLALÁSTÓL A TÖRÖK HÓDOLTSÁGIG - Ferdinánd - Szulejmán szultán - Esztergom ostroma az ellenkirályok alatt

232 Esztergom vármegye őstörténete. 333 Ekkor már Ferdinánd pártja is erősen mozogni kezdett, s főleg arra törekedett, hogy János király főhíveit és hadvezéreit elcsábítsa. E végből Batthyány Ferencz bán 1527 márczius havában el is látogatott Esztergomba, de Várdai érseket nem tudta eltántorítani. (Millenn. Tört. V. 48.) Az év nyarán a helyzet lényegesen megváltozott. Ferdinánd hívei előkészítvén a talajt, Ferdinánd július 31-én tetemes haderővel magyar földre lépett és megkezdte az előnyomulást Buda felé : Győr, Komárom és Tata után, augusztus havában Esztergom városa is meghódolt, de a vár csak néhány napi ostrom után és oly feltétel alatt nyitott kaput, hogy a két parancsnok fegyveresen, a többiek fegyver nélkül, bántatlanul elvonulhassanak. Ferdinánd elfogadván a feltételeket, fényes kísérettel bevonult a várba, hol a papság ünnepélyesen fogadta és Szent Adalbert egyházába kísérte, a hol hálaimát mondott. A várat Oeder Farkas vezérlete alatt 300 főnyi gyalogos őiizetére bízván, tovább folytatta útját Székesfehérvár felé. Várdai Pál, a ki már szept. 3-án Esztergomban hűséget fogadot' Ferdinándnak, a székesfehérvári országgyűlésen egyike volt a vezérszereplőknek. A koronázás után, okt. 12-én Ferdinánd ismét Esztergomba jött, a hol egész 1528 febr. hó végéig tartózkodott. (Mill. Tört. V. 56.) 1527—28 telén tehát Esztergom ismét királyi székhely, a hadmíveletek s az alkudozások középpontja lett. Ide szállították elébe Bodó Ferenczet, János király hívét, a kit Török Bálint és Pekri Lajos Keresztesnél elfogtak és Ferdinándhoz küldtek. Ferdinánd kész volt szabadságát visszaadni, ha hozzá csatlakozik. De Bodó megmaradt állhatatosan János király pártján és hűségének áldozatul esett. János király mindenkitől elhagyatva, híveitől' elárulva, a szultán segítségéhez folyamodott. Szulejmán 1529. nyarán ismét hadat vezetett Magyarországba, mely hírre Ferdinánd Besser és Trabinger parancsnoksága alatt, 1000 főnyi segédhadat küldött Esztergomba, de ez^ megkésett s a várba be sem juthatott, mert Szulejmán szept. 12-én Budáról már Esztergom alá érkezett. A szultán érkezésének hírére, Várdai Pál érsek 300 nemes kíséretében elébe ment s magát kegyeibe ajánlotta. Szulejmán kegyesen fogadta az érseket, külön sátrat állíttatott számára, és kitüntetéssel halmozta el. Várdai érsek azonban kénytelen volt a török tábort Bécs alá, majd Bécsnek eredménytelen ostroma után, Budára követni, s csak október közepén menekült meg a kellemetlen vendégségtől. Ferdinánd hadainak vezére, gróf Salm Miklós, a törököt visszavonulási útjában követve, Győr és Komárom megszállása után, Esztergom alá érkezett. Mialatt a város és a főkáptalan követei alkudozásba bocsátkoztak Ferdinánd vezérével, azalatt a zsoldosok hágcsók segélyével megmászták a falakat, ekként a védetlen város csakhamar az ellenség zsákmánya lett, de a vár, melynek kapitányává Várdai érsek Mutnoki Mihályt nevezte ki, vitézül ellentállt, gróf Salm pedig, mivel fizetetlen zsoldosai lázongani kezdtek, kénytelen volt előnyomulásával felhagyni. Várdai érsek 1529 óta az ellenkirályok egyikéhez sem csatlakozott, s Esztergomot semleges területnek igyekezett nyilvánítani. De ezzel mindkét ellenkirály bizalmatlanságát és gyanúját vonta magára, minek következtében Ferdinánd, valamint János király szüntelenül pusztították az érseki uradalmakat. 1530 őszén a szendrői basa dúlta az érsek jószágait és a jobbágyok közül tömérdek embert fűzött rabszíjra. Ugyanebben az évben Szapolyai János hadai vették körül Esztergomot, pedig ekkor ott a török, német és a lengyel követek tanácskoztak, a kiknek erélyes fellépésére János király felhagyott az ostrommal. Mialatt Ferdinánd János királylyal felvette az alkudozások fonalát, Rogendorf vezérlete alatt tekintélyes hadat küldött Esztergom és Buda elfoglalására. Rogendorf 1531 őszén csakugyan körülfogta Esztergomot, melynek kapuit Várdai érsek, semleges magatartására hivatkozva, nem nyitotta ki előtte. Maga az érsek nem volt a várban, hanem egyik jószágán feküdt betegen. Az őrség János királytól remélte a felmentést. A király el is küldte naszádos hadát Esztergom segélyére, de ezt Lábatlan és Nyergesújfalu között a német hajóhad szétverte. E kudarczra a vár megadta magát. Rogendorf ekkor Buda alá ment, melyet 50 napon át ostromolt, de itt nem boldogulván, decz. 19-én seregével 18* Ferdinánd. Szulejmán szultán. Esztergom ostroma az ellcnkirályok alatt.