Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - I. RÉSZ. A HONFOGLALÁSTÓL A TÖRÖK HÓDOLTSÁGIG - Vitéz János - A csehországi háború

232 232 Esztergom vármegye őstörténete. 324 Vitéz János. A Csehország: háború. Mátyás király, Széchy Dénes érdemeinek elismeréséül, uralkodásának első éveiben, 1459-ben, megerősítette atyjának, Hunyadi Jánosnak, a prímások részére, ősi jogok nyomán, 1452-ben kibocsátott kiváltságlevelét, a pénzverés után megillető jövedelmekre nézve. Széchy Dénes még megérte a napot, hogy a törökök elleni diadalmas hadjáratból visszatérő királyt, a kevéssel azelőtt visszaszerzett koronával, Székesfehérvárt 1464 márcz. 29-én megkoronázza. Alig egy év leforgása alatt, 1465 febr. 1-én, elköltözött az élők sorából. Élete alkonyán nem feledkezett meg egyházáról sem. 11. Pius pápától kieszközölte ama bulla megerősítését, melylyel IX. Bonifácz pápa a magyar prímások hatalmát megalapította. Az általa helyreállított esztergomi bazilika munkálatainak befejezésére pedig 8000 aranyat hagyott. (Török i. m. 105. 1.) Mátyás király alig néhány nap múlva Vitéz Jánost állította a magyar kath. egyház élére, a kit febr. 16-án már választott esztergomi érseknek czímeznek. Néhány év múlva Vitéz a nyitrai püspökség ideiglenes igazgatását is átvette. Vitéz Jánossal a Hunyadi-ház egyik legrégibb híve került az érseki székbe. Még Zsigmond király uralkodásának végszakában, mint kanczelláriai titkár lépett benső barátságba Hunyadi Jánossal, a ki rábízta fiainak tudományos nevelését. Ekkor már a váradi káptalan tagja volt. A várnai szerencsétlen csatavesztés után, az ott elesett De Dominis János helyébe, Hunyadi János a megüresedett váradi püspökség betöltése alkalmával Vitéz János megerősítése iránt tett előterjesztést Rómába, a mit a szentszék 1445-ben teljesített is. Ettől kezdve Vitéz János mindegyre nagyobb szerepet kezdett játszani az ország ügyeiben. A kormányzó fontos küldetésekkel bízta meg, de, mint a Hunyadi ház rendíthetetlen híve, nem kerülhette el a Garaiak gyűlöletét sem, melynek majdnem áldozatul esett. V. László halála után, Szilágyi Mihályon kívül, ő buzgólkodott legjobban, hogy Mátyás a trónt elnyerje, ő vitte meg az örömhírt Prágába, ugyanő volt, a ki Podjebráddal Mátyás király kiadatása iránt alkudozott s kiegyezett. Mátyás trónrajutása óta, hat éven át, mint főkanczellár, szakadatlanul a király környezetében volt. Hosszas alkudozások után sikerült neki a koronát visszaszerezni Frigyes császártól. A koronázás után a király újabb kitüntetésekkel halmozta el régi hívét. Még közvetetlenül a koronázási szertartás után Vitéz Jánost, valamint utódait, Bihar vármegye örökös főispánjává nevezte ki. Széchy Dénes halála után a prímási székbe ültette s névnapja előestéjén (május 15.) maga írt a pápához megerősítése végett, a mit II. Pál pápa azonnal meg is adott, sőt a bíbornoki kalapot is elküldte Esztergomba. A következő évben a király azzal a kiváltsággal ruházta fel az esztergomi érsekeket, melyet Vitéz János saját személyére nézve még váradi püspöksége idejében nyert, t. i. hogy az esztergomi érsek semmiféle törvényszék előtt sem tartozik saját személyében esküt letenni, hanem ezt, a maga nevében, emberei útján is letétetheti. (Török János : Magyarország Prímása 109—112.) Ez év őszén (1466) Mátyás a csehországi elhatalmasodó főurak rablókalandjainak megtorlása végett, megkezdte a hadikészülődéseket, mely czélból Esztergomba tette át hadiszállását. Esztergomi időzését megőrizte egy 1466 okt. 28-án kelt oklevél, a melyben Kereki Lászlót és anyját bizonyos okmányok ügyében Körösi István ellenében a nagyváradi káptalan útján megidézteti, (gr. Zichy Okmt. X. 409.) Mátyás hadikészülődéseinek hírére a megszeppent cseh főurak nevében Podjebrad Viktorin herczeg Esztergomba levelet intézett, melyben értesítette a királyt, hogy a béke érdekében a zavargókkal szemben a legszigorúbban fognak eljárni s a garázdálkodók fejét, Sternberget, szükség esetén fegyverrel fogják engedelmességre szorítani. De Mátyás e levélre azt válaszolta, hogy rablókkal nem alkudozik és azoknak megbüntetését követeli, s csakhamar felszedvén táborát, Vitéz János társaságában Nagyszombatig nyomult előre. De ez csak előjátéka volt a pár év múlva megindított csehországi hadjáratnak, melynek folytatására mindegyre több és nagyobb áldozatra volt szükség. A csehországi háború, melynek megindítására a királyt főleg a szentszék ösztön zte, de a melyet Vitéz János érsek is helyeselt, sőt annak egyik legbuz-