Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - I. RÉSZ. A HONFOGLALÁSTÓL A TÖRÖK HÓDOLTSÁGIG - A trónutódlás kérdése

232 232 Esztergom vármegye őstörténete. 298 Nagy gondot okozott Nagy Lajosnak, csakúgy mint boldogult atyjának, I. Károly királynak, a trónutódlás, a gyermekeiről való gondoskodás. Atyjának három fia volt, kik közül a Kázmér lengyel királylyal kötött szerződés értel­mében Lengyelországra Lajost jelölte ki. Az uralkodás Szicziliában, a Giovan­nával kötött házasság következtében Andrásnak biztosítva látszott. Istvánnak pedig Magyarország maradt volna. 1) Hisz ez szépen volt kieszelve, de a rideg valóság egészen másként rendelkezett. Andrást gyilkosság által fosztották meg örökétől, István ifjan halt meg, Lengyelország pedig akkor jutott Lajosra, midőn súlyos betegsége miatt Magyarország kormányzása is terhére vált. Jó, hogy anyja, a lengyel király leánya szívesen magára öltötte a lengyel királyi díszt. Nagy Lajost fiúval nem áldotta meg a Gondviselés, három leányával is későn ajándékozta meg felesége, ifjabb Erzsébet királyné : Katalin 1370 július elején, Mária hozzávetőleg 1371-ben, Hedvig 1373 végén született. 2) Részben okiratokkal bizonyíthatjuk be, részint történeti tényekből derül ki kétségtelenül, miképen kívánt Nagy Lajos leányairól gondoskodni. Az elsőszülött Katalinnak és jegyesének, Lajos franczia királyfinak Szicziliát óhajtotta megszerezni az esetre, ha Giovanna királynő örökösök nélkül hal meg. Katalin azonban hamarabb végezte rövid, alig hat éves élete pályáját. Ekkor Nagy Lajos Tarantói Fülöpöt, a nápolyi Anjouház akkor legidősb tagját és Erzsébet, néhai István herczeg árvájának férjét jelölte ki nápolyi jogai örö­kösének (1370) ; de ezek sem érték meg a nápolyi trón üresedését, minek kö­vetkeztében Durazzói Károly herczegre, dalmát és horvát bánra került a sor, kinek trónutódlásában Giovanna királynő is megnyugodott. Ezzel Nagy Lajos nápolyi összes jogairól letett. VI. Orbán pápa kérését sem teljesítette, ki mint hűbér-úr, Nápolyt neki fölajánlá, hanem Durazzói Károlyt haddal és pénzzel segítette Nápoly elfoglalásában. Második leánya, Mária jegyeséül, mint már érintők, Zsigmondot, IV. Károly császár ifjabbik fiát szemelte ki. Mily tekintetek irányították Nagy Lajos királyt, özvegy anyját, azonképen IV. Károly császárt, szándékukban, nem nehéz eltalálni. A csehek azt hitték, hogy ez úton Lengyelország egykor újra egyesülhet Csehországgal; Erzsébet arra gondolt, hogy Zsigmond Sziléziát, vagy Brandenburgot, mint várható örökét bekebelezi Lengyelországba, Nagy Lajos pedig azt remélte, hogy a tettre vágyó, ügyes ifjú megfékezi majd a sok rakon­czátlanságot, melyek özvegy Erzsébet királyné kormánya alatt Lengyelorszá­got, dudvaként fölverték. Ez okoskodásunk hozzávetés ugyan, tény azonban, hogy a lengyel főurak Nagy Lajos király óhajtásához képest nemcsak Mária öröklési jogát ismerték el, hanem Zólyomban, 1382 június 25-én készséggel meghódoltak a tizennégy éves Zsigmondnak, mint Mária jegyesének, ki egyút­tal Annának, Bogiszló, pomerániai herczeg leányának és IV. Károly császár negyedik feleségének fia, következőleg Kázmér lengyel király másod-unokája volt. — Nagy Lajos legott el is küldötte őt a gnieznói érsek, Subini Sendivoj, Domarat, Nagy-Lengyelország főkapitánya s egyéb főurak társaságában Len­gyelországba, hogy ott a rabló urakat megfékezze és váraikat elfoglalja. El is foglalta már Bartos úr több váradját és épen főerőssége, Odolanov váracs körül táborozott, midőn Nagy Lajos halála híre egészen más fordulatot adott a dolgok eddigi menetének, minthogy alig temették el Nagy Lajos királyt Székesfehérvár kápolnájában, melyet ő maga építtetett Katalin leánya elhunyta alkalmából, 1382 szeptember 16-án, midőn a következő napon Magyarország főpapjai, országnagyjai, főnemesei és nemesei összesége meg­választották a tizenegy éves Máriát királyuknak és Demeter bíboros-érsek­kel megkoronáztatták. A lengyelek azonban határozottan ellenséges állást foglaltak el ez ese­ménynyel szemben. Mikor meghódoltak Máriának és Zsigmondnak, ezt ama föltevésben tették, hogy kizárólag Lengyelország leendő uralkodóinak hódol­nak meg ;" midőn tehát Zsigmond uj hódolatot követelt tőlök, ezt csupán *) Czarnkovski ap. Sommersberg, Silesiae. res. scriptt. II., 101. 2) Mint azt a Turul 1895. évfolyama 90. és 122. lapján meghatároztam. Hedvisrre nézve azon­ban némileg módosítanom kell kutatásaim akkori eredményét, minthogy 1373-nak nem első felé­ben, hanem legkorábban utolsó negyedében születhetett. Nagy Lajos királ\ ugyanis 1373 október 3-án, Kassán kelt levelében Katalin ás Mária leányai mellett, harmadiknak Hedviget még nem említi tehát akkor még nem volt meg. (Cod. dipl. Major is Poloniae, III., 402.) A trónutódlás kérdése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom